Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)

ELSŐ RÉSZ Feudális kori bírósági levéltárak

A hétszemélyes tábla 1786-ig, II. József jogszolgáltatási rendszerének életbeléptéig, üléseiró'l jegyzó'könyvet nem vezetett. A kir. kúriának a császár jogi reformjai keretében ekkor végbement átszervezése, az addiginál sokkal pontosabb s egyben bürokratikusabb ügyintézés rendszeresítése azonban e tekintetben is változást hozott: a hétszemélyes táblának ettől kezdve üléseiről jegyzőkönyvet kellett készítenie. A Justitia Josephina korában felvett jegyzőkönyvek az 1786. január 9-1790. április 30. között tartott ülésekről a kúriai fond „Archívum Josephinum" elnevezésű külön részének Tabula septemviralis című állagában (O 61) találhatók. A Novus Ordo felszámolása, s az 1790/91. évi országgyűlés miatt közbejött hosszú törvényszünet után 1791. augusztus 22-én gyűlt össze ismét a kir. kúria — hétszemélyes tábla és a királyi tábla — együttes ülésre, mely azután a hétszemélyes tábla ülésével folytatódott. Az itt leltározott protocollum-sorozat ennek az együttes, majd hétszemélyes táblai ülésnek jegyzőkönyvével kezdődik s az 1848. december 20-án tartott, s úgy látszik ez évben utolsó hétszemélyes táblai ülés jegyzőkönyvével zárul. A jegyzőkönyv-vezetés, mint József-kori reform, azon kevesek egyike, mely a legfelső bíróságon József rendszerének bukása után is fennmaradt. Az 1849. évbó'l jegyzőkönyv nincs. Kétségtelen, a hétszemélyes tábla működése 1849-ben igen szaggatottá vált. A kir. kúria nem követte a magyar kormányt Debrecenbe, Pesten maradt. Ülésezése a főváros császári megszállása után egy ideig szünetelt, majd újból megindult, de a magyar sereg elŐnyomulásával Pest visszafoglalása után ismét megszakadt, sőt Kossuth a kir. kúriát fel is oszlatta. A helyébe lépő Országos Főtörvényszék rendszeres működése az 1849. év nyarán bekövetkezett hadi események miatt ki sem bontakozhatott, s a szabadságharc bukása az intézmény fennállásának is csakhamar véget vetett. Sajnálatos, hogy e mozgalmas 1849. év folyamán időközönként mégis megtartott ülésekről — mint említettük — jegyzőkönyv nem maradt fenn. A jegyzőkönyvek sora egyébként sem folyamatos. A kir. kúriának II. József rendszere alatt volt permanens ülésezése a régi rend visszatértével megszűnt. Az ítélkezést ismét hosszú törvényszünetek szakították meg, rendszeresen vagy alkalmilag egyes törvényszakokat sem tartottak meg. A fejlettebb társadalmi viszonyok, az ügyforgalom folytonos növekedése a kúria működésének eredményesebbé tételét kívánták meg, szükségessé vált országgyűlés idején ún. diaetalis ülések tartása, máskor rendkívüli ülésszakok közbeiktatását rendelte el a király az igazságszolgáltatás folyamatosabbá tétele érdekében. Az itt tárgyalt 1791—1848 közötti korszakban tehát a hétszemélyes tábla egyes években különböző időpontokban, s különböző ideig ülésezett, illetőleg szünetelt. Egész év a jegyzőkönyvek sorából két esetben maradt ki: 1826-ban a hétszemélyes táblán — törvényszünet miatt—jegyzőkönyv nem készült, az 1803. évi protocollum-kötet pedig nem maradt fenn. (Kendelényi múlt századi feljegyzése már hiányként említi.) Egyes ülések vagy törvényszakok e sorozatból esetleg szintén hiányzó jegyzőkönyveit a hétszemélyes táblának más állagokba került ülésjegyzőkönyv-fogalmazványai pótolhatják. Ilyen fogalmazványok találhatók a Hétszemélyes tábla váltóosztálya O 34 állag iratai között és a Sententiae O 44 állagban, melynek lel-