Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)

ELSŐ RÉSZ Feudális kori bírósági levéltárak

véltár „Diplomatikai Gyűjtemény"-ében őriztetnek, ezeket az állagból e gyűjtemény felállításakor kiemelték és az újonnan felállított gyűjteménybe sorolták át. Az elenchusban feltüntetett 1526 előtti jelzetek helyén a tett próbák alkalmával az iratok közt csak utalólapok voltak találhatók. Az évkor az állag mai állapota szerint a XVI. századdal kezdődik, de ebből az időből aránylag kevés irat maradt fenn, a tömeges iratanyag a XVII., XVIII. századokból való. Az állag lényegében az 1785. évvel zárul: a Justitia Josephina korából, amikor ugyanis az ítélomesteri állás megszűnt, nincsenek iratok, 1790 után pedig az állag tovább nem képződött. Csupán a XIX. század második felében folyt, Kendelényi nevéhez fűződő rendezések során csatoltak az állag végére még 29 tétel vegyes iratot, melyek között 5 irat van az 1785 utáni időből, a legkésőbbi 1825-ből. E rendkívül változatos iratoknak fajtáit, jellegét, típusait jelenleg a fentebb adott meghatározásnál részletesebben kifejteni sem lehet. Csak megismételhetjük, hogy az iratok többségét egyházi és világi hiteleshelyek működéséből eredő — tevékenységükben létrejött, vagy azzal rendeltetésszerűen kapcsolatba került — iratok alkotják. Az állag további részéből nagyobb mennyiséget képviselnek olyan iratok, melyek az ítélőmesterek perelőadói működésével lehettek összefüggésben, továbbá olyanok, melyek a kúria előtt folyt polgári perek (pertestüktől elszakadt) mellékleteinek látszanak. Az iratokban minden olyan ügy megtalálható, ami a hiteleshelyek előtt vagy a bíróságok polgári eljárásában előfordult. így nagy számban szerepelnek a különféle fassiók (vallások), mint örök vallások, zálog- és csereügyletekkel kapcsolatos egyéb fassiók, meghatalmazott- és ügyvédvallások, továbbá különböző tárgyú szerződések, megállapodások s perbeli, osztályos, adóssági ügyekben egyezségek és azok visszavonása (revocatio). Sokféle változatban találhatók az iratok közt hatóságok által kiadott bizonyságlevelek. Közülük itt — ritkaságuk miatt — a kerületi táblák előtt szerzett ügyvédi képesítésről, helyesebben ilyen képesítést szerzett egyének ügyvédi esküjének letételéről és a mérnöki eskü letételéről szóló testimoniálisokat emeljük ki, mely utóbbi testimoniálisok a magyar technika-történet eddig felhasználatlan forrásanyagát jelentik. Természetesen vannak az iratanyagban végrendeletek, ellentmondások (contradictio), tiltakozások (protestatio), tiltások (inhibitio), határjárások, birtokösszeírások, alapítványokra, életkor megállapítására vonatkozó dokumentumok, adóslevelek, kötelezvények és nyugták. Említhetők még libertinusi manumissiók és exemptiók, királyi és nádori donációslevelek, statutióról és introductióról készült jelentések, keresetlevelek és perbehívólevelek, perkiadványok, ítéletlevelek és ítélet végrehajtásáról készült tanúsítványok. Előfordulnak az állagban bírói parancsok és tanúkihallgatási jegyzőkönyvek is. Az elmondottakból következik az iratok tárgyának, illetőleg azoknak a szempontoknak a sokfélesége, amelyekből az állag a történetkutatás számára felhasználható. Az iratokban foglalt magánjogi ügyletek általában az egykorú birtokviszonyokra, a különféle társadalmi rétegek helyzetére, életére, a városi ingatlanokkal kapcsolatos ügyletek iratai a városok egykorú állapotára, a különféle pénzügyletekkel kapcsolatos iratok a tőkeképződésre, a családokon belüli és ide-