Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)

HARMADIK RÉSZ Levéltárba nem sorolt fondok

E gyűjtemény darabjai részint vásárlás, részint ajándékozás révén kerültek az Országos Levéltár birtokába. Különböző helyekről származnak s legtöbbjükről a létrehozó szerv vagy személy neve sem állapítható meg. Tárgyuknál fogva kerültek a bírósági levéltárakba s minthogy ott egyik bíróság fondjába sem voltak beilleszthetők, belőlük külön fondót kellett kialakítani. A kötetek tartalma a feudális kori jogszolgáltatás legkülönbözőbb kérdéseire vonatkozik s minthogy e művek mind szerkezetileg, mind tartalmilag többékevésbé eltérnek egymástól, itt csak egyenként ismertethetők. Ad 1. Perjogi feljegyzések és iratformulák: A kir. tábla működésére tett észrevételek; III. Károly 24 pontból álló utasítása a kir. tábla számára 1724-ből (bemásolva); továbbá a peres és peren kívüli eljárásban szereplő legkülönbözőbb iratfajták szövegmintái stb. Ad 2. A kir. táblai jurátusok részére kiadott szabályzat Fogarassy Gábor jurátus által készített másolata. Nagyrészt iratformulákat (mint esküminták, tanúkihallgatási jegyzőkönyvminták, bírói parancsminták stb.) tartalmaz. (Az ilyen iratok elkészítése, ill. letisztázása ugyanis a jurátusok feladata volt a kir. táblán.) Ad 3. A polgári és büntetőperes eljárásban alkalmazott törvénycikkek perfajták szerinti összeállítása ügyvédek használatára. A füzet első rovatában az egyes (polgári és büntető) perfajták, illetőleg a peres eljárásban alkalmazott aktusok latin elnevezései vannak betűrendben felsorolva. A következő rovatok minden tételnél (címszónál) felsorolják a vonatkozó törvénycikkeket. (Pl. Actus maioris potentiae, Art. 15. 1486, 42.1687, 19. 2" 27. 3" 1723), az ügyekben elsőfokon illetékes bírói fórumot, criminalis ügyeknél az alkalmazott büntetéseket, továbbá a fellebbezés esetén illetékes bíróságot. Az utolsó rovat perjegyzőkönyv-mintákat és észrevételeket (Observationes) tartalmaz. Ad 4. A kötet elején genealógiai magyarázatok vannak. A latin nyelvben használatos, családi kapcsolatokra vonatkozó kifejezések magyar fordítását adja (pl. „nepos = fiú unokád", abavunculus = üköd ükinek attya fia" stb.). A kötet egyébként szintén jogi formuláskönyv. Mintákat közöl a peres eljárással kapcsolatban használatos iratfajtákról. E formulák részben lefolyt perek másolatai, a peres felek nevének feltüntetésével, részben nevek nélküli, elképzelt ügyekhez készült minták. A formuláskönyvnek betűrendes mutatója van, amely a könyvnek azon lapszámára utal, ahol a vonatkozó iratformula megtalálható. Ad 5—8. E négy kötet mind az alaki, mind az anyagi jogra vonatkozólag igen érdekes és gazdag feljegyzéseket tartalmaz a XVIII. századból. Az 5. kötet részben formuláskönyvnek is tekinthető, mivel peres iratokra vonatkozó formulákat és perjegyzőkönyv-mintákat közöl. Van a könyvben egy jogszabálygyűjtemény is, amely perfajtánként külön tartalmazza a vonatkozó jogszabályokat. Található még a kötetben egy felsorolás is azon perekről, amelyeket az alispánok vagy szolgabírák ítéleteivel szemben birtokon belül a sedriára, innen pedig birtokon kívül a kir. táblára lehet fellebbezni, továbbá arról, hogy mely perek fellebbezhetők akár a sedriára, akár a kir. táblára birtokon belül és birtokon kívül, végül mely ügyek azok, amelyek a sedriáról nem vihetők feljebb és mely perek tartoznak kizárólag a megye ítélkezése alá. A 6. kötet általános jogi tudnivalókat tartalmaz