Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)
MÁSODIK RÉSZ Abszolutizmus kori bírósági levéltárak
tagja a királyi tábla elnöke — a kir. személynök — volt az ügyvédképzés legfőbb irányítója, ide tartoztak az ügyvédi vizsgákra vonatkozó iratok is. Az Országos Levéltárban 1956 novemberéig őrzött iratok a következő tárgyi kútfőkre tagolódtak :I. Normáliák (rendeletek, értesítések). II. Szervezeti-ügyviteli ügyek. III. Polgári ügyek általában. III. A. Házassági ügyek. III. B. Bányaperek. III. C. „Táblai perek". Ezeket ni. a még akkor fennállott szabályok szerint a királyi táblán kellett elsőfokon megindítani. III. D. Jövedelmi kihágások, amelyeket részben a büntető szakosztályban iktattak be. IV. Hagyatéki ügyek. IV. A. Hitbizományi ügyek. V. Vegyes ügyek, VI. Csődügyek. VII. Telekkönyvi ügyek. VIII. Ügyvédvizsgálati iratok. — E csoportok közül a szervezeti-ügyviteli jellegű első kettő és a III. D. jelzetű a meglevő anyagból teljesen hiányzott. Ami a peres jellegű III—VII. sz. sorozatokat illeti, házassági ügyek csak 1861-ből, vegyesek csak 1862-ből, a többi kútfő iratai 1861—1862-ből maradtak fenn. Ezen túlmenően csak a polgári ügyek általános sorozata terjedt 1863-ig, a hitbizományi ügyeké pedig 1867-ig, ezenkívül a „táblai perek"-ből maradt még fenn néhány 1866. évi darab. Az egyes kútfőkből fennmaradt iratok a meglevő anyagon belül is nagy hézagokat mutattak, úgy, hogy a meglevő darabok a visszaállított kúria polgári osztálya egykori anyagának csak csekély töredékét alkották. Legteljesebben az ügyvédvizsgálati anyag maradt meg, amelynek sorozata (1861-ből nem volt ilyen irat) 1862-től 1868-ig csaknem teljes volt. 1869-ből azonban nem voltak iratok. A peres jellegű iratok túlnyomó része a polgári ügyek általános (III.) csoportjába tartozott, amely a legkülönbözőbb jellegű vagyonjogi ügyeket tartalmazta, mint pl. birtokháborítás, zálogvisszaváltás, tulajdonjog érvényesítése, építési számadás, orvosi tiszteletdíj követelése, okiratok kiadása, haszonbér-követelés stb. A tűzből kimentett töredékanyag — mint fentebb láttuk — csupán 6 doboznyi égett iratból és 4 darab iktatókönyv-töredékbol áll. Az iratok között a III. C. és a IV. kútfőből származó különféle polgári és csődpertöredékek találhatók az 1861., 1865. és 1866. évekből. Köztük — mint előiratok — a pesti, a pozsonyi, a nagyváradi és a temesvári Oberlandesgericht-ek működése során keletkezett töredékek is vannak. Az iktatókönyv-töredékekben levő bejegyzések (adatok) csak önmagukban bírnak némi történeti értékkel, mivel az iratok nagyrésze hiányzik. A megmaradt iratroncsok rendje évek szerint, azokon belül — ahol lehetett — a kútfők szerinti sorrendben került helyreállításra. A kutatás is ezek szerint, de laponkénti átnézéssel történhet. Kikérésnél, ill. idézésnél az állag törzsszámát és címét, valamint az évet és a kútfőt kell megadni.
