Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)
MÁSODIK RÉSZ Abszolutizmus kori bírósági levéltárak
kozólag találhatók itt iratok. Az igazságszolgáltatás elvi problémáira vonatkozó darabok különösen az elsó' években gyakoriak s ezek mintegy kiegészító'i a korszakot bevezető' Országbírói Értekezlet által kidolgozott ideiglenes törvénykezési szabályoknak. Ezek során néha más problémakörökhöz is szolgáltat adalékot az anyag, pl. az Értekezlet iratainak a különböző' hazai nyelvekre történő' hivatalos lefordításával kapcsolatban felmerül a szerb nyelvújítás problémája, s régi egyházi szlávhoz ragaszkodó s a népre támaszkodó modern szerb nyelvészeti irány küzdelme stb. Az országos és elvi jelentőségű ügyeken kívül természetesen jelentős mennyiséget képviselnek azok az iratok is, amelyek magának a kúriának s a hétszemélyes táblának igazgatására vonatkoznak. A tárgyak szerint tagolódó irattári rendszer e tekintetben a tájékozódást lényegesen megkönnyíti. E mellett az általános iratsorozat az országbírót elsősorban nem kúriaelnöki minőségében, hanem személyesen, illetőleg országos tisztségével, országgyűlési szerepével kapcsolatban érintő iratokból áll, mint az országbíró saját illetményeinek, szabadságidejének ügyei, főrendek hivatalos bejelentései, távollétüket kimentő iratok, megyék bizalmi nyilatkozatai, illetőleg az alkotmányt féltő óvásai, a magyar országgyűlés követeinek az osztrák birodalmi tanácsba való meghívása. De szerepelnek itt a kúriával és az igazságszolgáltatással kapcsolatban is olyan ügyek, amelyekben az országbíró közvetlen személyes intézkedését látta szükségesnek, pl. Apponyi országbírónak magához az uralkodóhoz címzett, az országbírói értekezlet összehívására, s a kúria visszaállítására vonatkozó sajátkezű felterjesztésfogalmazványa, magánosok, kereskedők, ügyvédek indítványai az igazságügy rendezésével kapcsolatban (pl. az adósok letartóztatásának visszaállítása érdekében), vagy különösen jelentős polgári vagy büntető ügyekre vonatkozó bizalmas jellegű iratok, köztük Táncsics (Stáncsics) Mihályra vonatkozó javaslatok, intézkedések stb. Az 1861. évben ezek az iratok jelentős mennyiséget tettek ki és túlnyomó részük országgyűlési vonatkozású volt. Sajnos, ez év elnöki iratsorozata erősen meghiányosult, az 1862. évi pedig teljesen hiányzik. A további évek politikai életében visszatérő abszolutista törekvések és alkotmányos válság az országbírói elnöki iratsorozatban is visszatükröződnek. Elmaradnak az országgyűléssel kapcsolatos iratok, az átfogóbb jelentőségűek is csak az igazságügyi szervezetet érintik, mint pl. 1864-ből az önkormányzati bíráskodás államosításának terve. Az országbírói méltóság betöltetlensége idején a külön elnöki sorozat néhány darabra zsugorodik össze majd 1866 vége felé teljesen megszűnik. A két országbírói sorozathoz csatlakozik a hétszemélyes tábla erdélyi osztályának alelnöki iratsorozata (3. csomó), amely a szokásos bírósági-elnöki ügyiratokat tartalmazza. Szervezeti ügyviteli személyi ügyekből, illetőleg egyes peres ügyekkel kapcsolatban az alelnökséghez beadott észrevételekből, panaszokból stb. áll. A ,,Személyzeti iratok" címet viselő egy csomónyi iratsorozat főleg személyi kimutatásokból, minősítési lapokból, állásért folyamodók jegyzékeiből stb. áll: iratok az 1860-as évekből, előiratok az 1850-es évekből. Ami az irattári rendet illeti, az általános sorozat — tárgyi alapon — évente újra
