Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)

MÁSODIK RÉSZ Abszolutizmus kori bírósági levéltárak

a marosvásárhelyi ítélőtábla illetékessége alatt maradt, megőrizve bírósági szervezetének sajátos formáját. A feloszlatott királyi tábla úrbéri osztálya 1869. május 10-én tartotta utolsó ülését, működési körét a polgári perrendtartást szabályozó rendelkezésnek megfelelően a pesti királyi ítélőtábla úrbéri osztálya vette át. A váltófeltörvényszék az átszervezéskor természetszerűen változtatásnak volt alávetve, de egy ideig még önállóan folytatta működését és csak 1870. október 10-én olvadt be a pesti királyi ítélőtábla szervezetébe, mint annak váltóosztálya. A magyar bírósági szervezet átalakítása az 1868:LIV. tc. értelmében indult el és az 1871: XXXII. tc. értelmében tett intézkedésekkel fejeződött be. Az 1871: XXXII. tc. életbe léptette az önkormányzati szervek igazságszolgáltatási működését felváltó új elsőfokú királyi bíróságokat is. Az idézett két törvénycikk a teljes (az első'-, másod- és harmadfokú) bírói ítélkezést szabályozta és ezzel le is zárult a magyar igazságszolgáltatásban a provizórium kora. A provizórium-kori bíróságok iratanyagát a Magyar Országos Levéltár a „Provizórium-kori bírósági levéltár" négy fondjában őrzi. A két magyarországi fond az „Országbírói hivatal" és a „Visszaállított kir. kúria", a két erdélyi fond az „Erdélyi Főkormányszék törvénykezési osztálya" és az „Erdélyi legfőbb törvényszék". Megjegyezzük, hogy a visszaállított kerületi táblák e korban keletkezett iratai is a feudáliskori kerületi táblák levéltáraiban találhatók.