Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)

MÁSODIK RÉSZ Abszolutizmus kori bírósági levéltárak

ez a fórum csak 1851-től foglalkozott erdélyi ügyekkel. Az erdélyi ügyekben történő intézkedésnél —amint az egyéb magyar ügyeknél is—fennállt a régi magyar jog ismeretének követelménye. Az erdélyi ügyekben intézkedő tanácsok tagjai között sok volt a magyar, nagyrészt ugyanazok a személyek, mint akik az egyéb magyar ügyeket intéző tanácsoknak is tagjai voltak. De szerephez jutottak nem magyarok is az erdélyi ügyeket intéző tanácsokban: az Oberster Gerichts- und Cassationshof 1850. augusztus 7-én kelt szervezeti szabályzata a szászok ügyeit kiemeli és elrendeli, hogy ezek intézésére a tanácsot részben az általános erdélyi és külön szász jogban egyaránt jártas személyek, részben az általános osztrák jogot ismerők soraiból kell összeállítani. Történeti áttekintésünkben röviden összefoglaltuk a Bach-korszak bírósági szervezetét és annak működését. Ez a nagy gonddal és körültekintéssel kiépített bírósági szervezet nem volt hosszú életű. A császár az osztrák csapatok solferinói súlyos veresége után a magyar korona országaival szemben engedményekre kényszerült, kiadta 1860. október 20-i keltű „Októberi Diploma" néven ismert rendelkezését, amely — egyebek között — megszüntette Magyarországon és Erdélyben az osztrák rendszerű igazságügyi szervezetet és visszaállította az alkotmányos magyar bíróságokat. A Justizministerium magyar vonatkozású hatásköre az 1860. évi 16.484 I. M. számú rendelettel a magyar királyi udvari kancelláriára szállt át. Az Oberster Gerichts- und Cassationshof hatásköre az „Októberi Diploma" kiadásával egyidejűleg nem szűnt meg, mint az a Justizministerium esetében történt, 1861. január végéig foglalkozott még magyarországi ügyekkel s csak 1861. február l-jén kellett azokat átadnia az akkor már szervezés alatt álló, visszaállított hétszemélyes táblának. Az „Októberi Diploma" kiadása után Erdély is fokozatosan kivált az osztrák igazságügyi szervezetből. A Justizministerium szerepét 1861. januártól a visszaállított erdélyi udvari kancellária vette át, 1861. évi március 31-i keltű legfelsőbb elhatározás szerint az Oberster Gerichts- und Cassationshof hatásköre is átszállt a visszaállított erdélyi Gubernium törvénykezési osztályára. Ebből következően a még előtte folyamatban levő ügyeket az Oberster Gerichts- und Cassationshof át kellett hogy adja a Gubernium törvénykezési osztályának. Magyarországon és Erdélyben az „Októberi Diploma" alapján kiadott rendelkezések értelmében, egy féléves átmeneti időszak után, valamennyi osztrák rendszerű bíróság és államügyészség 1861 áprilisának végén megszűnt. Elnöki irataikat a m. kir. udvari kancelláriához, vagy illetékesség szerint az erdélyi udvari kancelláriához kellett beküldeniök. A Bach-korszak Magyarországot és Erdélyt érintő központi jogszolgáltatásának, továbbá e korban Magyarországon és Erdélyben működő jogszolgáltatási szerveknek iratanyagát ma a Magyar Országos Levéltár őrzi. A Justizministerium általános irattárának Magyarországra vonatkozó ügyiratait, melyeket a m. kir. udvari kancelláriának kellett átadnia, ennek iratanyagával együtt vette át a Magyar Országos Levéltár. Itt ezeket az iratokat az abszolutizmuskori magyarországi bíróságok irataival együtt, a „Bírósági levéltárak" osztályán