Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)

ELSŐ RÉSZ Feudális kori bírósági levéltárak

södési üggyel kapcsolatos különféle Íratok fordulnak eló' a csomókban, mint gr. Széchenyi Lajos végrendelete, annak kihirdetése, földtehermentesítési költségvetéskimutatás, az örökösök nyilatkozatai stb. Az iratok legnagyobb része, mint előirat, még az abszolutizmus korából származik. IV. sorozat. Csődperek. E sorozat anyagát csődperek alkotják. E perek iratai közt megtalálható a kapcsolatos levelezési anyag is: a ker. tábla levelezése a váltófeltörvényszékkel, a csődtömeggondnok-ügyvédekkel, valamint a csődhitelezői választmányok jelentései a ker. táblához stb. (A csődválasztmány — [hitelezői választmány] — a csődeljárás közegeinek egyike, melynek útján a hitelezők a csőd menetére törvényes befolyást gyakorolnak. Miként egyik részről a csődbiztos, mint a csődbíróság kiküldöttje, úgy más részről a csődválasztmány, mint a hitelezők összességének érdekképviselője ellenőrzik, irányítják és támogatják a csőd végrehajtó közegének, a csődtömeggondnoknak a működését. A csődválasztmány lehet ideiglenes vagy végleges. Előbbit a bíróság nevezi ki, utóbbit pedig a hitelezők választják a maguk, vagy képviselőik köréből.) A történetkutatás számára legértékesebb a nagyobb mennyiségben előforduló birtokszámadások, ingó és ingatlan vagyonról készített leltárak stb. A IV. sorozathoz kapcsolódik egy külön csomó (66. raksz.) amely különféle vegyes, rendezetlen peres — főleg csődperes — iratokat tartalmaz. Az V. sorozat egy néhány folyócentiméternyi terjedelmű kis csomócskából áll (67. raksz.), amelyet a Szombathelyi Megyei Bíróság 1962-ben adott át megőrzésre az Országos Levéltárnak. (Érk 2580/1962. OL. sz. a.) E csomócska a kerületi tábla kebeléből kiküldött esküdtszék mint kerületi sajtóbíróság elnökéhez beérkezett és ott elintézett ügyek ügyviteli és peres iratait tartalmazza az 1867—1869. évekből. Az iratok évente az iktató-füzetekbe (összefűzött lapok), mint palliumokba vannak betéve. Az iktató-füzetek végén mutatórész is van. Ezen kívül a csomóban még egy külön mutató található az 1867—1868. évek irataihoz (szintén összefűzött ívlapok). Az anyag irattári rendszere az egyes sorozatoknál különböző. Az I. sorozat évenként újra kezdődő iktatószámok szerint van elhelyezve, évente az elnöki anyagnál az év iktatófüzetébe, az átadási bizottságnál szintén az iktatófüzetbe és a mutatófüzetbe, mint palliumba betéve. A II. sorozat szintén évek szerint tagolódik. Irattári rendszere: az 1861—1862. október 31. közötti időben évenként újra kezdődő irattári számok—, 1862. nov. l-jétől pedig évente újra kezdődő iktatószámok szerint. Ez utóbbiaknál az iktatószámok mellett százas számcsoportonként külön római számok is vannak. (Pl. az 1—100. iktatószámú iratokon L, a 401—500 iktatószám alattiakon V. szám van.) Ezek azonban semmiféle tárgyi tagolást nem jelentenek. A III. sorozat perei elejétől végigfutó folyószámok szerint feküsznek. A folyószám tulajdonképpen irattári gyűjtőszám: az egy ügyre vonatkozó 1861 — 1869. évi iratok mind egy-egy folyószám alatt vannak összevonva. A IV. sorozat perenként külön-külön csomókban (fascikulusokban) fekszik, a lemezen feltüntetve a csődbe jutott fél neve. Az V. sorozat sajtóügyi iratai évente újra kezdődő folyószámokkal — ti. iktatószámokkal — és „s.b.e." jellel (sajtóbíróság elnöki) vannak ellátva.