Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)
ELSŐ RÉSZ Feudális kori bírósági levéltárak
január 12-én szűnt meg, amikor országbíróvá lépett eló', állagának anyaga nem megy tovább a mondott időpontnál. A tárnoki hivatalba később beérkezett iratok ugyanis (már 1827 szeptemberétől) utódának, Pálffy Fidélnek az állagában találhatók. — A táraoki szék működéséből eredő (peres) iratokat az állag nem tartalmaz. Az 1825. évi ülésszak anyagából ugyanis csak perkivonat-fogalmazványok maradtak fenn, amelyek az O 102 alatti, Extractus processuum tavernicalium c. állagban találhatók, az 1826—1827. években pedig — az ülésjegyzőkönyvek tanúsága szerint is — tárnoki széket nem tartottak, a perek intézése tehát e fórumon szünetelt. Cziráky Antal a tárnokmesteri hivatal betöltése előtt és után a megyei és dikaszteriális hivatalok különböző fokait járta végig. Szolgált a helytartótanácsnál (fogalmazó — titkár — tanácsos), a kancellárián, Esztergom, majd Vas megye főispáni helytartója volt, a magyar udvari kamara alelnöke lett, ezt cserélte fel a tárnokmesterséggel és Fejér vármegye főispánságával. Két év múlva országbíróvá lépett elo, a pesti egyetem elnöke lett, végül (1839-ben) államminiszterként (álíadalmi konferenciális miniszter) Bécsbe került s e helyet az 1848-as átalakulásig megtartotta. Az ún. konzervatív párt egyik legerősebb képviselője volt, aki már főispáni tisztségében kemény harcot folytatott a liberális ellenzékkel a reformmozgalom meggátlására. Az udvar teljes bizalmát bírta, aulikus magatartását a szabadságharc után is megtartotta. Jogi munkái közül a „Conspectus Juris Publici Regni Hungáriáé ad annum 1848" című (megjelent 1851) a legjelentősebb, mely a feudális kori magyar közjog legismertebb összefoglalása. A Cziráky állagában fennmaradt iratsorozat ugyanolyan tartalmú, természetű és levéltári rendszerű, mint előde, Brunsvik tárnokmester állagának hasonló sorozata. Tehát ez is a tárnoki hivatal működésében létrejött, részben magára a tárnoki hivatalra, részben a tárnoki székre vonatkozó belső ügyviteli jellegű iratokat, peres és peren kívüli ügyekkel kapcsolatos hivatalos levelezés jellegű iratokat, tárnoki parancsokat és a kiállításukkal kapcsolatos különféle iratokat foglalja magában. Periratok —vagyis a csak pereket intéző tárnoki szék működéséből eredő iratok — Cziráky állagában nem maradtak fenn. (Az iratok tárgyára és jellegére vonatkozóan ld. a Brunsvik tárnokmester állagának hasonló sorozatáról elmondottakat.) Az iratanyag, Brunsvik állagának rendszerét követve, egységes sorozatot alkot: az iratok a rájuk vezetett lajstromkönyvi tételszámok szerint vannak rendezve. S minthogy a tárnoki hivatalban az ügyeket Cziráky tárnok mesterségének egész ideje alatt is folyamatos (évente újra nem kezdett) számokkal lajstromozták, a sorozat az egész anyagon végigfutó (3—889) számok szerint van felállítva. A számozás, a lajstromozásnak megfelelően, az időrendet követi, az iratok tárgyára nincs tekintettel. A sorozat utolsó (5. raksz.) csomójában található néhány darab vegyes, lajstromozatlan irat is. Ezek a városoktól felterjesztett perek kísérőlevelei, vegyes permellékletek stb. az 1826—1827. évekből. A kutatáshoz lajstromkönyv és mutató szolgál segédeszközül. A lajstromkönyv ugyanolyan szerkezetű és részletességű, mint Brunsvik állagában. A tisztázott példány a sorozat egész anyagát tartalmazza, a fogalmazvány
