Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)
ELSŐ RÉSZ Feudális kori bírósági levéltárak
nak. (A perkivonatok és perkiadmányok tartalmára s a tárnoki széki eljárásban betöltött szerepére nézve ld. az Acta Tavernicalia állag b) sorozatának leltárában elmondottakat.) E perkivonatok, úgy mint a korábbi tárnokmesterek állagában, az ügynek csak az elsó'fokú eljárásban történt lefolyását ismertetik, a tárnoki széknek az ügyben hozott ítéletét nem tartalmazzák. Az ügy itteni befejezését jelentő tárnoki széki ítéletet tehát az ülésjegyzőkönyvekből (O 92) kell kikeresni. Ezt könnyen megtalálhatóvá teszi az iratok előlapjának jobb felső sarkában feljegyzet dátum („revisa..."), amely a per tárnokszéki tárgyalásának napját mutatja és az iratok hátlapján feljegyzett szám („Nro Revis."), amely megegyezik az ügyre vonatkozó ülésjegyzőkönyvi bejegyzés számával, s amely az iratok jelzetéül is szolgál. A perek ugyanolyan tárgyúak és ugyanolyan irányú kutatáshoz szolgálhatnak forrásanyagul, ahogy az a tárnoki levéltár leltárának bevezetésében a hatáskörrel kapcsolatban ismertetésre került. A sorozat anyaga az említett számok (Nro Revis.)—évente újrakezdődő folyószámok — sorrendjében van tárolva (a „Nro Revis." szám alatt feljegyzett másik szám, a „N. Résig." v. „Nro Résig." a kutatáshoz nem szükséges). A kutatáshoz az „Index Extractuum Causarum... Francisci Szent-Ivány..." c. mutató (16. raksz.) szolgál. Ebben csak a peres felek nevét indikálták, tárgy szerinti kutatásra tehát a kötet csak annyiban használható, ha a peres felek valamelyike olykor egy-egy város, kir. fiscus vagy más jogi személy, pl. céh, vagy a fél nem személynévvel, hanem jellegének megjelölésével van indikálva (pl. creditores massae, ottomanici subditi stb.). A mutató bejegyzései közvetlenül megadják az irat kiemeléséhez szükséges jelzetet, vagyis az évet és a folyószámot (a „Nro. Revis." számot) s egyúttal, a fentebbiek szerint, az ügyre vonatkozó tárnoki széki ülésjegyzőkönyv-bejegyzés számát. A bejegyzések ezen kívül feltüntetik a peres felek és a felterjesztő város nevét (a per tárgyát és az irat beérkezésének vagy tárgyalásának dátumát azonban nem tartalmazzák). A felperesi és alperesi nevekre vonatkozó bejegyzéseknél e kötetben adatok szempontjából különbség nincs. Az egyes betűk alatt a bejegyzések — a bírósági mutatók szokott formájától eltérően — nem a folyószámok sorrendjében következnek egymás után, a kötet tehát elenchusként egyáltalában nem használható. A sorozat anyaga rendezett. 1797-ben a tárnoki széket — az ülésjegyzőkönyvek tanúsága szerint — nem hívták össze, ez évből tehát perkivonatok nincsenek. Kikérés, illetőleg idézés esetén az állag nevét, ill. törzsszámát, s az a) sorozatnál a címet és a folyószámot, a b) sorozatnál az évet és folyószámot kell megadni.