Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)

ELSŐ RÉSZ Feudális kori bírósági levéltárak

irat rövid megjelölését (utóbbiaknál a keltet is), az irat levéltári jelzetét: kútfő- és tételszámát (Fasc. N°.), az elintézés módját és idejét, valamint az elintézéssel kapcsolatban esetleg kelt külön irat (fogalmazvány) kútfő'- és tételszámát. Mind az ügy (beérkezett irat), mind az elintézés (kiadvány-fogalmazvány) rovata ezen kívül gyakran tartalmaz utalásokat az illető ügyre vonatkozó más lajstromkönyvi bejegyzések folyószámaira. A lajstromozás az iktatáshoz hasonlóan történt: az új iratokat bevezették a lajstromkönyvbe s ennek folyószámát az iratokra is rájegyezték. Bizonyára a levéltárba helyezéskor az iratok megkapták a kútfő- és tételszámot és ezeket a fentiek szerint a lajstromkönyvbe is bevezették. A mondottakból következik, hogy a lajstromkönyvben a négy kútfőbe tartozó iratok az egyes éveken belül vegyesen, egymással összekeveredve fordulnak elő. A kötet második, index-része általában szeméjynévmutató, de az előző — Végh Péter-féle — állag hasonló sorozatának mutatójánál valamivel fejlettebb: a személynevek között elszórtan tárgyi címszavak (pl. insurrectio, justitia acceleranda stb.) is előfordulnak. Ezek és a peres felek között szereplő jogi személyek (városok, kir. fiscus stb.) már valamelyes tárgy szerinti kutatást is lehetővé tesznek. •— A mutató a lajstromkönyv vonatkozó bejegyzésének folyószámára utal, ahol a fentiek szerint, az irat levéltári jelzete (kútfő- és tételszáma) megtalálható. b) Az „Extractus" c. sorozat anyagát csaknem kizárólag a tárnoki szék előtt Mailáth József tárnokmestersége idején tárgyalt perek tárnokszéki perkivonatai alkotják (innen a sorozat elnevezése: extractus). Ezeken kívül az anyagban néhány darab, a tárnoki széken ugyancsak ez idő alatt tárgyalt per hiteles városi perkiadmánya is található. A perkivonatok általában magukban vannak egy-egy jelzet alatt, egyes jelzetek alatt azonban perkivonat és perkiadmány együtt található. Azonkívül magános perkiadmányok is előfordulnak. A perkivonatok és perkiadmányok tartalmára és a tárnoki széki eljárásban volt szerepére nézve ld. az Acta tavernicalia O 93 állag b) sorozatának leltárában elmondottakat. Mind a városi perkiadmányok, mind a perkivonatok az ügynek csak az elsőfokú eljárásban történt lefolyását ismertetik, a tárnoki széknek az illető ügyben hozott ítéletét nem tartalmazzák. Az ügy itteni befejezését jelentő tárnoki széki ítéletet az ülésjegyzőkönyvekből (O 92) kell kikeresni. Ezt megkönnyíti az iratok előlapjának jobb felső sarkában feljegyzett dátum („revisa..."), amely a per tárnokszéki tárgyalásának napját mutatja, valamint az a körülmény, hogy az iratok folyószáma megegyezik az ügyre vonatkozó jegyzőkönyvi bejegyzés számával. — A perek ugyanolyan tárgyúak s ugyanolyan irányú kutatáshoz szolgálhatnak forrásanyagul, ahogy ez a tárnoki levéltár leltárának bevezetésében a hatáskörrel kapcsolatban ismertetésre került. A sorozat anyaga (1 fasc.) a fentiek szerint folyószámozva van, az iratok e számok szerint feküsznek. A kutatáshoz segédeszközül az „Index Extractuum Causarum... Josephi Mailáth... c. mutató (6. raksz.) szolgál. Ebben csak a peres felek neve van indikálva, tárgy szerinti kutatásra tehát csak annyiban használható, ha a peres felek valamelyike olykor egy-egy város vagy más jogi személy volt. A mutató bejegyzései mindig közvetlenül megadják az irat kiemeléséhez szükséges jelzetet, vagyis az