Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)

ELSŐ RÉSZ Feudális kori bírósági levéltárak

Az Acta tavernicalia általános „Repertorium"-ának 1795. évi bejegyzése szerint e sorozat akkor is e 18 „ N°"-ból állott, az tehát újabb meghiányosulást nem szenvedett. d) A „Vegyes" sorozatban a tárnoki szék szünetelése idején, 1786—1790 között városoktól fellebbezett perekben a királyi táblához benyújtott leváták fekszenek, a szokásos első két melléklettel: a fellebbező' levéllel (libellus insinuationalis) és a perbehívás megtörténtét igazoló bizonyságlevéllel (litterae testimoniales). (A szokásos harmadik melléklet, a városi perkiadmány, nincsen a leváták mellett.) Mint ez iratokból, valamint az Archívum Josephinum kir. táblai anyagának megfelelő irataiból kitűnik, a szóban forgó ügyekben a taxát befizették, a perbehívás és a perfelvétel megtörtént, de az alperes comparitiójánál tovább ezek az ügyek a Justitia Josephina alatt nem jutottak. További sorsukról a kir. táblai iratok nem adnak felvilágosítást. Az a körülmény azonban, hogy a levátákon csak (kir. táblai) iktatószám van, de irattári jel nincs, s egyeseken „Tavernica" ceruzás rájegyzés látható, arra vall, hogy az iratok a Novus Ordo alatt a kir. kúrián irattárba nem kerültek, hanem a referenseknél függőben voltak, és 1790-ben, a tárnoki szék visszaállításakor, oda mint elintézetlen ügyek, a kir. tábláról áttétettek. A vonatkozó tárnokszéki iratok viszont (Végh Péter tárnokmester anyagának a) sorozatában) azt mutatják, hogy ez ügyek nagy részét 1790 után a tárnoki széken újból felvették, kisebb részét pedig a felek — úgy látszik valami okból — elhagyták, folytatásuktól elállottak. Ezeket az iratokat tehát, mint tárgytalanná vált levátákat, a tárnoki hivatalban félretették. Ez iratok a csomón belül évek és évente a kir. táblai iktatószámok sorrendjében vannak rendezve. Az iktatószám ismeretében tehát a vonatkozó leváta és mellékletei a csomóból azonnal kiemelhetők. Egyébként az iratok felhasználása, megfelelő segédeszköz hiányában, csak darabonkénti átnézéssel történhetik. e) A „Repertórium Archivi Tavernicalis" c. kötet 3 részből áll: első része rövid elenchus az a) alatt ismertetett sorozathoz (A—Q betűkkel jelölt iratok), második része személynévmutató ugyané sorozat A—B betűs részéhez, valamint a b) alatt ismertetett sorozat (Folyószámos iratok) teljes anyagához, harmadik része pedig a c) alatti sorozat („Prot. m.") iratainak rövid elenchusa. A rövid elenchus úgy értendő, hogy nem tételenként, hanem fascikulusonként összefoglalóan ad tájékoztatást az iratok tárgyáról. f) A „Protocollum Officii Tavernicalis" c. kötetek a tárnokmester kancelláriáján (ti. a tárnoki hivatalban) vezetett leveleskönyvek, amelyek eredetileg az iratok kikereséséhez is segédeszközül szolgáltak: I—X. római számokkal megjelölt 10 kötet, fentiek szerint az 1756—1785. évekből, ti. Ulésházy József (I. kötet), id. Batthyány Ádám (II—VIII. k.), Csáky Zsigmond (IX. k.) és Nitzky Kristóf (X. k.) tárnokmesterek idejéből. A kötetek főleg — csaknem kizárólag — a tárnokmester által kiadott (különböző peres ügyekben a tárnoki városokhoz intézett) bírói parancsokat tartalmaznak, éspedig az első kötetekben csaknem mindig teljes szövegükben, néha regesztaszerű rövid feljegyzésekben, a további kötetekben mindig teljes szövegükben, az utolsó két kötetben többnyire rövidített formájú, kivonatos szövegezésben, néha