Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)

ELSŐ RÉSZ Feudális kori bírósági levéltárak

által perekre vonatkozóan adott információk, peres ügyekben a városokhoz és magánfelekhez intézett levelek fogalmazványai, tárnoki leiratok leveleskönyve (1759—1782), a tárnokmesternek (Csáky) a tárnoki széktó'l való további fellebbezés ügyében az uralkodóhoz intézett felségfolyamodványa és az e tárgyban keletkezett egyéb iratok, tárnoki széki jegyzőkönyv-kivonatok, perek sorjegyzékei (series causarum), a tárnoki városokban szedett bírósági illetékek tabelláris kimutatása, a tárnokmester által kiadott bírói parancsok után fizetendő illetékek egységesítésére vonatkozó iratok, továbbá különféle más ügyviteli és peres iratok a XVIII. sz. elejétől 1785-ig (köztük elvétve a XVII. sz. második felében keletkezett iratok is előfordulnak). A P és Q jelzésű fascikulusokban (22. raksz.) a tárnokmester által a tárnoki városokhoz kibocsátott bírói parancsok (perbehívó, sürgető, per felterjesztését, ítélet végrehajtását elrendelő, végrehajtást feloldó, birtokba visszahelyező, oklevélkerestető stb. parancsok) fogalmazványai; felek folyamodványai a fenti tartalmú bírói parancsok kibocsátásáért vagy peres ügyeikkel kapcsolatos más kérelemmel; városok jelentései peres ügyekkel kapcsolatban, főleg tárnoki (bírói) parancsokra vonatkozóan, parancsra felterjesztett keresetlevelek és elsőfokú ítéletek, ily ügyekben kelt válasz-fogalmazványok; ügyviteli levelezés a tárnokmester és a városok között: meghívó a tárnoki szék következő ülésszakára, delegátusküldés alóli mentesítést kérő felterjesztés, azt engedélyező leirat stb. (városi kiadmányok, tárnoki fogalmazványok); néhány királyi leirat és válasz-fogalmazvány peres ügyekben stb. Mindezek az 1716—1785 közötti időszakból származnak. A fentiekben ismertetett anyag a betűkkel jelölt fascikulusokon belül — ugyancsak fascikulusoknak nevezett — kisebb levéltári egységekre tagolódik. Ezeken belül az iratok általában a jellegüknek megfelelő rendben vannak. így pl. a tárnoki városoktól vagy a felektől beérkezett iratok a városok, ill. a nevek betűrendjében, a többi irat pedig többnyire időrendben. Az egészen kis terjedelmű levéltári egységek — mivel könnyen áttekinthetőek — további rendezésre nem szorulnak. b) A folyószámos sorozat első fascikulusaiban (1—334. szám) a tárnoki székre fellebbezés folytán felkerült hiteles, városi perkiadmányfüzetek (litterae transmissionales), vagy ilyenek és — hozzájuk csatolva — a felhozott perekről a tárnoki széken készült perkivonatok (extractus) találhatók. A további fascikulusok (336— 976. szám) csak perkivonatokat tartalmaznak. A perkiadmányfüzetek oly módon kerültek a Tárnoki levéltárba, hogy a városi törvényszékektől a fellebbezett pereket rendszerint nem eredetiben terjesztették fel a tárnoki székre, hanem azokról a feleknek hiteles perkiadmányokat (hiteles másolatokat) kellett szerezniük s azokat kellett a tárnoki szék elé terjeszteniük. A perkivonatok úgy keletkeztek, hogy a tárnoki széki tárgyalásra a referens (a tárnoki szék jegyzője; később a delegátusok is) az elsőfokú eljárás anyagából (ti. a városi perkiadmányokból) kivonatokat készített, amelyekből a referens (a jegyző) az ügyet előadta s a tárnoki szék bírái a per menetét figyelemmel kísérhették. A városi perkiadmányok szövege tartalmazza a kiadványozásra, illetőleg felterjesztésre vonatkozó tárnoki parancsot (mandátum transmissionale), a városnak a parancsra hivatkozó kísérő felterjesztését, a városi törvényszék előtt elsőfokon