Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)

ELSŐ RÉSZ Feudális kori bírósági levéltárak

(nyomozati, vizsgálati iratokkal, vádlevéllel). E csomó iratait utólag folyószámozták s hozzájuk iratjegyzék készült. Ez azonban a vádlottak nevének ismeretlensége s a jegyzék szűkszavúsága miatt a kutatáshoz alig használható. Irat meghatározásához, az állagon belül, a sorozat címe, a részét képező' köteg, valamint a jelzett iratoknál a szám, ennek hiányában az irat megjelölésére alkalmas egyéb adatok (név, dátum, az irat jellege) közlendők. O 225. A MAGYAR JAKOBINUS-PER BÉCSBŐL KISZOLGÁLTATOTT IRATAI 1794—1795 7 doboz 1—7. Iratok [7 mappa dobozokban] 1794—1795 (1798) 7 doboz A Habsburg-Monarchia országaiban kialakult jakobinus szervezkedés elfojtását célzó hatósági eljárás, mint ismeretes, a mozgalom bécsi résztvevőinek letartóztatásával 1794 nyarán indult meg. A legelső letartóztatottak egyike volt a Bécsben tartózkodó Martinovics, akinek vallomása alapján az elfogatások Magyarországon is elkezdődtek. A mozgalom feltárására alakított udvari vizsgálóbizottság kihallgatta az Ausztriában kézrekerült gyanúsítottakat s a Bécsbe szállított magyar foglyokat. E bizottság a magyar foglyok vallatási jegyzőkönyveiről a magyar hatóságok részére másolatot készített. A bizottság vizsgálatának lezárása után Martinovicsot és magyar társait Budára hozták, ahol 1794 végén a kir. kúria eljárása is megindult. Az eljárás több részben folyt le. A per folyamán alkalmazandó eljárás kidolgozására különleges táblai üléseket tartottak, aktaváltás volt a nádor, az országbíró, a személynök, a kir. ügyigazgató (causarum regalium director, fiscalis director) és az uralkodó, az udvari kormány-hivatalok között. A kiküldött kir. táblai vizsgáló bizottságnak már a per bizonyító anyagát kellett összegyűjtenie perjegyzőkönyvekbe foglalva, a vád és védelem szóváltásaival, s végül a két táblának a foglyokra kiszabott ítéleteivel együtt. A perek kényes természete miatt az ügy iratait — a személynöki levéltárban az O 73 állagban maradt 2 csomó irat kivételével — Bécsbe kellett a személynök iratanyagából kiszakítva felterjeszteni, ahol ezek az úgynevezett Kabinettsarchívnak a Vertrauliche Aktén című állagában kaptak elhelyezést és később a Kabinettsarchív ezen állagával együtt a Haus-, Hof- und Staatsarchív őrizetébe kerültek. 1927-ben a magyar—osztrák levéltári egyezmény keretében a Vertrauliche Aktén egyes részeit, közöttük az itt leltározott 7 mappát a Staatsarchív a Magyar Országos Levéltárnak adta át. Az Országos Levéltárban az átvett iratanyagból „Bécsi levéltárakból kiszolgáltatott iratok" címmel összefoglalva már egy külön részleg (I szekció) létesült, melyben a jakobinus per 7 iratmappája 3 állagba (I 52, 53, 66) szakadt szét. Az I szekció anyagának rendezésekor a 7 mappa végül is visszakerült a kir. tábla elnöki iratai közé a személynöki levéltárba és az itt tárgyalt állaggá egyesült. Az állag tartalmát és szerkezetét, az iratoknak a „Magyarország újabbkori