Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)
ELSŐ RÉSZ Feudális kori bírósági levéltárak
— a perfelvételtó'l az ítéletig — megtalálható a perkivonatában. (Az Extractus processuum criminalium O 29 állag 12 149. számú irata.) Az 1865. évi felségsértési perek iratainak sorsa a Lovassy-per visszakerült irataihoz hasonló: ezek is a kir. ügyigazgatóság, majd a kir. főügyészség őrizetébe kerültek, s az itt folyó irattár-selejtezés során jutottak 1885-ben vissza a személynöki levéltár anyagába. Ezek az iratok tulajdonképpen az 1790-ben visszaállított kir. kúria büntető szakosztályának iratai, melyeket — a régi gyakorlathoz hasonlóan — különleges megőrzés végett kellett annak idején a kir. ügyigazgatóságnak átadni. A visszaállított kir. kúria provizórium-kori büntető szakosztályának perirataiból ez az egy csomó maradt fenn, a többi — részben a budapesti kir. ítélőtábla irattárának 1915. évi selejtezése, részben az Országos Levéltárat 1956-ban sújtotta tűzvész alkalmával — elpusztult. A szakosztály néhány iktatókönyvének a tűzből mentett iratmaradványok között újabban előkerült roncsai (széthullott, égett, töredező lapok) ma már csupán hivataltörténeti emlék jellegűek, levéltári forrásnak nem tekinthetők s a Provizórium-kori bírósági levéltár, Büntető osztály O 224 állagban vannak összegyűjtve. A fenti áttekintés után az iratok tartalmáról és rendszeréről a következő — részletesebb — adatokat kell még közölnünk. A Martinovics-perre] kapcsolatos két csomó öt kötegre (ezeknek jelölése I—V) tagolódik: az egyik csomóban az 1—III, a másikban a IV—V jelölésű köteg van elhelyezve. Az I. köteg tartalmából kiemeljük a személynök hivatalos levelezését az uralkodóval, a magyar udvari kancelláriával, a kir. ügyigazgatóval, a megyei és városi hatóságokkal, továbbá azt a néhány jegyzőkönyvet a kir. tábla rendkívüli üléseiről, melyekben Martinovics és társainak és a mozgalom többi résztvevőjének ügyétől kezdődően a század végéig, Szirmay Pál 1799. évi ügyéig található adat. A hivatalos levelezés legnagyobb része felső helyről jött utasítás a perek felvételére, sürgős letárgyalására, a betartandó perrendi alakiságokra, a védőkkel szemben alkalmazandó szabályokra (mint hallgatási eskü), a vádlottak vagyonának lefoglalására. A levelezés más része a személynök felterjesztéseinek fogalmazványa a kapott utasítások teljesítéséről, perelőkészítő ténykedésről, a perfelvétel megtörténtéről, a per menetéről, s végül a kir. kúrián befejeződött ügyeknek a vádlottak kegyelmi kérelmei alapján történő felküldéséről Bécsbe. A II. köteg tartalmából kiemeljük Martinovics, Laczkovics és Szentmarjai többrendbeli vallatási jegyzőkönyvét (másolat), a fővádlottak s a többi perbevont ellen hozott ítéletek fogalmazványait (részben másolatok), mint gazdaságtörténeti érdekességet Kazinczy, Kralj, Szulyovszky, Abaffy, Fodor javainak lefoglalásával kapcsolatos iratokat (vagyontárgyak összeírása, ingóságok leltára, magánkövetelések a lefoglalt vagyontömegekkel szemben), mint jogtörténeti érdekességet Pest vármegye feliratát az uralkodóhoz, melyben tiltakozását jelenti be, hogy a perben a magyar törvények nincsenek betartva, végül kiemeljük a halálos ítéletek végrehajtásáról szóló iratokat (utasítások Pest vármegyéhez a teendő intézkedésekre nézve, a kirendelt szolgabírák jelentései a kivégzésekről). A III. köteg csak néhány iratból áll, tartalma: a letartóztatottak szállításával