Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)

ELSŐ RÉSZ Feudális kori bírósági levéltárak

életű provinciális tábla működése alatt nem volt lehetőség. Helyette hét kötet hasonló természetű, de a tervezettnél lényegesen hiányosabb, kezdetlegesebben vezetett nyilvántartókönyv maradt fenn, melyek a főkönyv előmunkálatainak vagy csonkán félbemaradt egyes köteteinek látszanak. Ezek az itt leltározott kötetek csak 10 vármegyére terjednek ki, melyek a terület-egyesítések következtében akkor 7 megye keretébe voltak összevonva, tehát az ország területének csupán egy kisebb részére tartalmaznak adatokat. A hét kötet közül négy a felvételnek egészen kezdeti fokán maradt félbe, és igen hiányos. E kötetek Esztergom—Komárom, Gyó'r—Mosón, Somogy és Zala megyék nyilvántartásai, csak e megyék lakott és lakatlan helyeinek betűrendes névjegyzékét tartalmazzák. Semmi egyéb nem található bennük, csak a megyebeli városok, faluk és puszták lapfejként feljegyzett nevei, egyébként a lapok teljesen üresek, egyetlen bejegyzést sem tartalmaznak. E köteteknél tehát csak a lapfejeket töltötték ki, az egyes birtokokra vonatkozó adatok bevezetésére már nem került sor. így ezek az eredetileg szintén birtokmutatónak szánt kötetek csonkaságuk miatt csupán mint helynévmutatók, csak a helytörténetírás számára szolgáltatnak e korra vonatkozólag adatokat. A másik három kötet, mely Pozsony, Zemplén, Zólyom és Turóc akkor egyesített vármegye területére vonatkozik, a nyilvántartás készítésében már előbbre haladt s közelebb áll ahhoz a formához, melyet a rendelkezések a főkönyv vezetéséhez előírtak. E kötetek lapjai a lapfejek alatt már gyakran tartalmaznak az illető helységre vagy pusztára vonatkozó birtokjogi adatokat, melyeket a megyei hatóságoktól és a judicium subalternumoktól a hétszemélyes táblához beérkezett s onnan a provinciális táblához áttett jelentések, összeírások alapján vezettek be a felfektetett nyilvántartókönyvbe. Az egyes lapok több vagy kevesebb adata s a számos helység és puszta neve alatt üresen maradt oldalak azt mutatják, hogy e kötetek szerkesztése is jóval elkészültük előtt szakadt meg. A kitöltött lapok a nyilvántartó kötetekben feltüntetik a város, falu vagy puszta birtokosainak nevét, azt hogy azok egészben vagy részben tulajdonosok, néha megadják a részarányt is, vagy „potior" szóval jelzik a birtokosok közül kiemelkedő tulajdonaránnyal rendelkező személyt. Ezekben az esetleges részletességű bejegyzésekben néha előfordul adat a birtoklás jogcímére (például özvegyi jog), a tulajdonos neve mellett szerepel a zálogbirtokos neve is, meg van határozva a részbirtok jellege (mint kúria, szőlők), be van jegyezve a birtokkal járó jog (mint faizás, makkoltatás). Az ami a provinciális tábla főkönyvének legfontosabb rendeltetése lett volna, a birtokok terhelésének nyilvántartása, ezekben a kötetekben egy adattal sem szerepel. Azoknál a helységeknél és pusztáknál, melyek egészben vagy részben valamely uradalomhoz tartoztak, a bejegyzések feltüntetik az uradalom nevét s azt a lapszámot, amelyen az uradalom adatai fel vannak véve. Ezek az adatok mindhárom kötet végén külön vannak bejegyezve, tájékoztatnak a megye területén található uradalmak és nagyobb birtoktestekről, feltüntetve a hozzájuk tartozó helységek és lakatlan helyek nevét, a tulajdonos vagy tulajdonosok nevét és tulajdonuk részarányát. A köteteknek ezek a lapjai is befejezetlenséget mutatnak, sok uradalom-