Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)

Bevezetés (Veres Miklós) - I. Magyarország és Erdély jogszolgáltatási szervezete az 1526 és 1869 közötti korszakban

A provizórium kora a jogszolgáltatásban csak 1869 és 1871 között zárult 1c. A dualizmus kori fejlettebb, a polgári fejlődés követelményeihez jobban igazodó bírósági szervezet kiépítése az 1868. évi LIV. törvénycikk alapján a felsőbb bíróságok átalakításával indult meg és csak 1871 végére fejeződött be. 8. ERDÉLY JOGSZOLGÁLTATÁSI SZERVEZETE* (1526—1867) Erdélyben a XVI—XVII. században a legfó'bb bírói hatalmat a fejedelem vezetése alatt álló fejedelmi tanács gyakorolta, ahová a polgári és büntető pereket a fejedelmi táblától (tabula principális) fellebbezték meg végső ítélethozatal céljából. A fejedelmi tábla fellebbviteli bíróság volt, ahová a magyar, székely és szász „nemzet" alsóbb bíróságaitól (városi, széki törvényszékek stb.) mehettek tovább a perek. Mint ismeretes, a XVII. század végén a Habsburg uralom Erdély területére is kiterjeszkedett. Az 1691. évi Diploma Leopoldinum a volt fejedelmi kormányzat központi szervei helyébe új, dikaszterialis kormányhatóságokat létesített, nevezetesen az erdélyi fokormányszéket (a guberniumot) és a Bécsben működött erdélyi udvari kancelláriát. Mivel Erdélyben a jogszolgáltatás a közigazgatástól még felső szinten sem különült el, mindkét hatóság bírói fórumként is szerepelt. Erdélyben kizárólag jogszolgáltatási feladatokat végző magasabb ítélkező bíróság csupán egy alakult ki, a fejedelmi tábla helyébe lépő erdélyi királyi tábla, amely 1737-ben a magyar királyi táblához hasonló új szervezetet kapott. Székhelyéül ekkor Nagyszebeni jelölték ki, majd többszöri helyváltoztatás után Marosvásárhelyre került, és a feudális korszak végéig ott is maradt. Az erdélyi kir. tábla — ugyancsak a magyar kir. táblához hasonlóan—a Novusordo korszakában kizárólag fellebbviteli bíróság volt és mint dikaszterialis fórum a jogszolgáltatás felett felügyeleti hatáskört gyakorolt. A Novus ordo rövid korszaka előtt és után mint vegyesfokú bíróság járt el, s a perek innen a gubernium törvénykezési (judiciális) osztályára voltak fellebbezhetok, ahonnan a tovább fellebbezett pereket legfelső ítélkezésre az erdélyi udvari kancelláriához lehetett felterjeszteni. A szabadságharc leverése után a Habsburgok idegen rendszerű jogszolgáltatási szervezetüket Erdély területére is kiterjesztették. Ennek tagolódása hasonló volt a szűkebb értelemben vett Magyarország területén kiépített szervezetéhez. Legfelső bírói fórum ez országrész vonatkozásában is a Bécsben működött Oberster Gerichtshof volt, pontosabban annak az erdélyi osztálya. Fötörvényszéket (Oberlandesgericht-et) egész Erdély részére csupán egyet állítottak fel Nagyszebenben. A megyei törvényszékeket azonban itt nem Comitatsgericht-eknek, hanem Kreisgericht-eknek nevezték. A Bach-rendszer bukásával Erdélyben is minden fokon * Mivel a bírósági levéltárakba az erdélyi jogszolgáltatási szervek közül csupán a felsőbíróságok, valamint egy-két abszolutizmus-kori alsóbb bíróság levéltári anyagának egy része került be, és azóta az is nagyon meghiányosult, ez országrész jogszolgáltatási szervezetét még a szűkebb értelemben vett Magyarországénál is vázlatosabban ismertetjük.