Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

ülések rendjében halad. Az egyes üléseknél szó szerint tartalmazta azokat a beszédeket, amelyeket elmondóik írásban beadtak az országgyűlés elnökségéhez; a többi felszólalásokat kivonatosan, harmadik személyben. Az elnök közbevetéseit, összefoglalóit, enunciatióit szintén bevették a naplóba. Az 1834—1835-i napló eltér ettől a formától: előbb az egyes kérdések megvitatásáról felvett jegyzőkönyvrészletet közli, majd együttesen az e tárgyban elhangzott felszólalásokat. A kéziratos naplók egy része csak a beadott beszédeket közli, időrendben. A sorozatnak nincs segédkönyve. Kutatása így a kötetek átforgatásával történhet. A kutató a kérőlapon az állag és a sorozat nevét és az országgyűlés évszámát tüntesse fel. 4. A GUBERNIUMNAK ORSZÁGGYŰLÉSI ÜGYEK TÁRGYALÁSÁRÓL FELVETT JEGYZÖKÖNYVEI (Protocolla Gubernialia super objectis diaetalibus) 1790-1847 28., 31., 37—38., 55., 63., 75. 7 kötet E jegyzőkönyvek a Guberniumnak az országgykéssel való érintkezését rögzítik. A jegyzőkönyveket időrendben vezették. Általában feltüntették benne az ülések résztvevőinek nevét s az országgyűlési küldöttségek névsorát is. A tárgyalásokról kivonatok számolnak be. A kötetekbe kerültek a statuum praesesnek országgyűlési tárgyakban a Guberniumnak tett előterjesztései és a Főkormányszéknek a rendszeres bizottságok munkálataira tett reflexiói is. Segédeszköz nem készült a sorozathoz. Kutatása a kötetek átforgatásával történhet. A kutató a kérőlapon az állag és a sorozat nevét s az évszámot tüntesse fel. 5. AZ ORSZÁGGYŰLÉSEK ÜGYIRATAI 1790-1848 19 csomó, 1 kötet Ez a sorozat az országgyűlések ügy iratanyagát tartalmazza: a gyűléshez érkezett iratokat (királyi rendeletek, a királyi biztos átiratai, kérvények, panaszok stb.) s az országgyűléstől kiinduló iratanyagot (a rendek declaratiói stb.). Nem egészen olyan értelemben ügyiratszerű, amilyenben egy kormányhatóságnál. Az országgyűlésnek ti. nem volt a szó hatósági értelmében vett kancelláriája. A jegyzőkönyv vezetése, az üléseken hozott határozatok megfogalmazása az ítélőmesterek feladata volt; az ezzel meg a köziratásokkal kapcsolatos írásbeli munkát kancellistáik végezték. Ez az irodai munka azonban nem követte a hatósági írásbeli ügyintézés fázisait, iktatni nem iktatták az iratokat, s véleményezésről is csak akkor beszélhetünk, ha az ügy előbb valamely országgyűlési bizottsághoz került, s annak opiniójával jutott tovább az országgyűlés elé, s a munka egyes fázisainak (az elintézés fogalmazása és elküldése) úgyszólván semmi nyoma sem maradt az anyagban. A sorozat legnagyobb része az országgyűléshez érkezett irat; megtaláljuk rajtuk a praesentatum jelzését és az országgyűlésen