Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)
ELSŐ RÉSZ Az Erdélyi Kancelláriai Levéltár (B szekció)
reincorporatiója, a Supplex Libellus Valachorum, az országgyűlési választás alá eső tisztségekre való jelölések, röpiratok terjesztése a diétán) kapcsolatos iratok. Az ügyek egy további csoportja a natiók és felekezetek ügyeié. A tisztségek betöltésével kapcsolatos, már korábban említett ügyeik mellett az előbbieknél helyi igazgatásukét s a szász regulatióét kell említenünk, az utóbbiaknál az egyházi tisztségek betöltéséét, a szemináriumaikba való felvételét, a protestánsoknál diákjaik külföldi iskoláztatását s házassági vagy válási ügyeiket. Arányaiban valamennyi eddig említettet felülmúló ügycsoport a rendészeti ügyeké. Első helyen a szorosan vett közbiztonsági ügyeket kell itt említenünk. Ide tartoznak a gyanús személyek, levelezések figyeltetése, a „lázító" iratokkal kapcsolatos felterjesztések stb., a gyanús vagy államellenesnek minősülő szervezkedések ügyei, toloncügyek, külföldiek, ill. külföldi emisszáriusok, kémek figyeltetése, a franciaországi eseményekkel kapcsolatos röpiratok ügyei, intézkedések ellenséges betörés vagy ennek veszélye esetére, a Török Birodalom belső eseményeivel (Pasvan Oglu, Molla pasa lázadása) kapcsolatos jelentések stb., a Tudor Vládimirescu felkelését illető jelentések, rendelkezések, carbonarik jegyzékei. Külön említendők még e helyt a cenzúraügyek, továbbá az útlevél, ill. külföldi utazás engedélyezése iránti kérések (kormányhatósági tisztviselőnél). Az ügyek további csoportjai már elsősorban jelentőségükre nézve különböznek az általános ügyintézésben megtárgyaltaktól. Az adóügyet az adójövedelmek és -hátralékok kimutatásai, elaborátumok, rendkívüli subsidiumok ügyei és egyes nagy fontosságú egyedi ügyek iratai képviselik; a katonai ügyeket az újoncozáséi, a katonai építkezésekéi, az insurrectióéi (tervezete, a hozzá szükséges anyagi eszközök előteremtése, megszervezése), a francia háborúk alatt szervezett szabadcsapatokéi, a határőrökéi; az úrbéri ügyeket az 1819-cel kezdődő úrbérrendezési kísérlet iratai képviselik; a pénzügyeket a költségvetési ügyek, az infláció alatti áremelkedési ügyek és a devalvációval kapcsolatos rendelkezések. A kincstári ügyek sorában a só ügyek (ára; sóutak építése), harmincadügyek, a fiscus birtokigényeinek ügyei említendők. Alapítványi ügyek, nyomdák ügyei (felszerelésük beszerzése, ennek eladásának és kivitelének megszorítása; nyomdászsegédek kivándorlási tilalma), egészségügyi vonatkozású rendelkezések stb. (járványokat, contumaciákat illetően), az 1813—1817-i éhínséggel kapcsolatos ügyek, statisztikai adatszolgáltatást tárgyazó rendeletek stb. szintén kerültek az elnöki ügyintézésbe. Nagyobb jelentőségű perek iratait csakúgy megtaláljuk itt, mint a házassági jogi ügyekéit vagy az új bíráskodási rendtartáséit. Ezek mellett az ügycsoportok mellett kerültek az elnöki ügyintézésbe vegyes egyéb ügyek is (névtelen feljelentések stb.). Az iratanyag tárgyi rendbe tagolódik (fasciculusokba), amelyeket az ábécé egy vagy több nagybetűjével jelöltek meg. Ez nem jelenti azt, hogy egy-egy tárgykör anyaga egyetlen fasciculusba került (a tárgykörök iratainak megoszlásáról az egyes fasciculusokban az alapleltár 32. oldalán található összeállítás tájékoztat). A fasciculusokon belül számmal jelölték az egyes iratokat; ezek részben már 1791-től kezdődőleg, rendszeresen azonban csak az 1810-es évektől ügyirat jellegűek (ti. együtt tartalmazzák az elnökséghez érkezett iratot és elintézésfogalmazványt). Egy csomó irat (szám nélküli megkeresések fogalmaz ványai) későbbi rendezés. Segédkönyvül az ügyviteli jegyzőkönyvek, a lajstrom és a mutató szolgálnak az iratokhoz. Az ügyviteli jegyzőkönyvek vezetése 1798cal kezdődik, de csak 1816-tól alkotnak külön sorozatot. Ezek az évszám és a
