Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

ELSŐ RÉSZ Az Erdélyi Kancelláriai Levéltár (B szekció)

A kötet többi bejegyzései az alábbi nagyobb ügykörökbe tagolhatok: közjogi tényeket rögzítenek az uralkodóváltozások iratai. A fontos adóügyet illetik (a natiók közti, már említett egyezségeken kívül) az adó évi összegének megállapítása, repartitiójának és behajtásának ügyei, különleges jogi helyzetű népcsoportok (görögök, örmények) adózása. Ezzel az ügykörrel a legszorosabb kapcsolatban állnak a katonaság tartásának ügyei általában; a polgári hatóságokat is érintő katonai ügyek közül (a már korábban említetteken kívül) találhatók még itt erőd- és kaszárnyaépítkezésekre vonatkozó megjegyzések. Az egyházak ügyeit római katolikus ágens instructiója, az erdélyi római katolikus és görög egyesült püspök jogállását, a szerzetes- és apácarendeket, a román vallási uniót illető iratok stb. képviselik. A kincstári ügyek fiscalis birtokok bérbeadásának, visszakövetelésének, jövedelmének ügyei, tizedügyek. A peres ügyek csoportjába a per folyamára, forumok illetékességére, a bíráskodási gyakorlat egyes részletkérdéseire vonatkozó iratok tartoznak. Külön említendők egyrészt az 1686—1693. évek közjogi okmányait illető bejegyzések, másrészt a nagy kuruc szabadságharcra vonatkozók (ez utóbbiak manifesztumok, protestatiók, rescriptumok, jegyzékek erdélyi kuruc mágnásokról, histórica deductiók, a szatmári békét vagy a nagy kuruc szabadságharc eseménytörténetének egyéb mozzanatait illetők stb.), valamint a Partium ügyeivel kapcsolatosak (adójának, tizedének iratai, a reapplicatiójának kérdését, Magyarország és Erdély ez ügyben folytatott vitáit tárgyazók). A mutatóban szereplő iratok egy része végül egyedi jellegű. A kötet készítője (egy első szövegoldalán szereplő bejegyzés szerint) Kontz János erdélyi udvari kancelláriai viceregistrator; neve mellett az 1835. március 9-i dátum szerepel. A kötet betűsoros mutató. Az egyes címszavaknál az esetek legnagyobb részében az irat tárgyának rövid kivonatát és jelzetét közli; számos esetben azonban csak a jelzet szerepel a címszónál. Kutatás esetén az állag és a kötet nevét kell feltüntetni a kérőlapon. (Megjegyzendő: a kötet a Wellmann-féle alapleltárban Index Generális néven szerepel.) A Repertórium protocollorum ministerialium conferentiarum, et diaetalum actorum elenchus az Erdélyi Kancelláriai Levéltár Acta Generalia állagának bizonyos fontosnak ítélt irataihoz. Az iratok egy részét a Ministerial-Konferenznek, ül. a Ministerial-Deputationnak az uralkodóhoz tett (s általában döntéssel ellátott) felségelőterjesztései teszik. Más részük az Erdélyi Udvari Kancellária (részben szintén resol vált) felségelőterjesztése. További nagy csoportjuk rescriptumok fogalmazványai (az országgyűléshez és annak királyi biztosához, a Guberniumhoz). Más iratok udvari bizottság jegyzőkönyvei, vagy egyéb jellegű hivatalos tevékenység során keletkeztek. Tárgyi szempontból az iratok legnagyobb része az országgyűlésekkel kapcsolatos (a diéta meghirdetése, királyi biztos kinevezése, királyi propositiók, az országgyűlés felterjesztései, sérelmi iratai, törvénycikkek revisiója és becikkelyezése, az országgyűlések folyamával kapcsolatos egyéb iratok). A bejegyzések tárgyát tovább részletezve mind az országgyűlési, mind az egyéb iratoknál az alábbi fontosabb csoportokat állapíthatjuk meg: tisztségekre állítások ügyei (erdélyi udvari kancelláriai, guberniumi tisztségek — alsóbb, irodai státusok is —, királyi táblai ülnökségek, fiscalis directorság, törvényhatóságok vezető tisztségei); a Gubernium működését, elnökletét stb. illető rendelkezések; az Exactoratus Provinciális, ül. a Commissariatus Provinciális restauratiója és a közigazgatási szervezettel kapcsolatos egyéb ügyek; fontosabb közjogi vonatkozású ügyek (a Pragmática Sanctio becikkelyezése, a Habsburg-ház