Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

sak. A lapszélen kiemelve találjuk annak a csendőrőrsnek a megnevezését, amelynek területén a jelentett eset történt s az eset megjelölését (többnyire büntetőjogi terminust). Az időszaki jelentések időrendben követik egymást. Segédkönyv nem készült az iratokhoz. Kutatás esetén darabról darabra át kell nézni őket. A kutató a kérőlapon az állag nevét és az időszakot tüntesse fel. F 310. CSERE IJFARKAS ERDÉLYI UDVARI KANCELLÁRLAI TANÁCSOS KÖNYVTÁRÁNAK JEGYZÉKE 1785 1 füzet 1. 1 füzet Ezt a katalógust Cserei halála után özvegye a Guberniumnak terjesztette fel. Ott a G. P. 1786:4813. sz. alá került. Két fő részre oszlik: első részét történeti (és földrajzi, valamint a történeti segédtudományokkal foglalkozó) művek teszik, a másodikat jogi, filozófiai és vegyes tárgyú munkák. Címek és szerzők vegyes betűrendjében halad; az ábécé egy-egy betűjén belül nem tart további rendet. Adatai: a mű szerzője, címe, megjelenésének helye, éve, kötetszáma, a kötet alakja és kötésmódja. Kutatás esetén az állag nevét kell feltüntetni a kérőlapon. F 311. DUJARDIN JÓZSEF TÁBLAI PERÉNEK KIADMÁNYA 1765-1769 1 kötet 1. 1 kötet Ez a kötet a 18. századi Erdély egyik leghíresebb pere, Dujardin József táblai pere egy szakaszának kiadmányát foglalja magában. A vádlott Franciaországból Erdélybe származott, itt birtokokat szerzett és a legjobb erdélyi famíliákkal összeházasodott, előkelő kapcsolatokkal bíró család sarja volt. így érthető, hogy Dujardin József szörnyű tetteire csak nagykésőn derült fény (1765-ben indult meg ellene a vizsgálat), és a nagy port felvert ügy, valamint az évekig húzódó per még sokáig foglalkoztatta az emberek fantáziáját. A félig erdélyi, félig francia nagyúr tucatszámra tartotta saját börtönében vagy törvényhatóságok tömlöceiben jobbágyait (sőt néha azok tízéves gyermekeit is), végeztette ki vagy kínzatta halálra őket. Gyakorolta a jus primae noctist. Perverz cselekmény vádját is emelték ellene. A táblai eljárás 1765-től 1769-ig folyt; közben nagyszámú inquisitio folyt le, s a védelem alaposan felhasználta a vádlott nemesi előjogaiban rejlő perhúzási lehetőségeket. Az ítélet azonban elkerülhetetlen volt (ha nem is abban az elrettentő formában, ahogy a vád képviselője kérte). A királyi tábla 1769-ben hozta meg halálos ítéletét. Az ítélet megerősítése 1771-ben érkezett le, a kivégzésre azonban nem került sor: Dujardin pár nappal előbb öngyilkosságot követett el. A táblai kiadmányt tartalmazó hatalmas (2188 oldalas) kötetnek csak kisebb részét teszik ki a vád képviselőjének és a vádlottnak, ill. védőjének szóváltásai. A nagyobbik rész a per során végzett inquisitiók iratainak másolatait tartalmazza.