Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

test 1821-ben, marosvasárhelyi táblai kancellista korában kezdte meg. Mint kancellistát, nemegyszer küldték ki (egy-egy társával együtt) peres felek admoneáltatására, vizsgálat tartására stb. A fiatal kancellista megőrizte a vizsgálat céljára kiadott kérdőpontokat (utri puncta, utrum), instructiókat és egyéb iratokat. Ezt a gyakorlatot folytatta guberniumi kancellista korában is. A gyűjteményben helyezte el Mike olyan (megyei sedrián lefolyt) perek iratainak másolatát is, amelyekben ő képviselte valamelyik felet, s néhány más természetű iratmintát is. Külön kell említeni egy, a korabeli peres eljárás (elsősorban annak írásos gyakorlata) szempontjából fontos összeállítást („Bevezetés a' Procuratori Íratásokra"), amely rendszerezve, mintákkal ismerteti a per folyamán létrejött iratokat. Mike a gyűjteményben helyezett el két, a többitől eltérő természetű eredeti iratot is: II. Rákóczi Ferenc egy (nem erdélyi tárgyú) oklevelét ós az 1790— 1791-i erdélyi országgyűlés meghívóját. Az iratokhoz segédkönyv nem készült. A kutatás a kötet átforgatásával történhet. A kutató a kérőlapon az állag nevét tüntesse fel. F 305. MIKE-FÉLE MUTATÓK 17. század vége —1860-as évek 23 kötet 1—23. 23 kötet Ez az állag Mike Sándor által készített mutatókat tartalmaz. Ezekben a mutatókban a Gubernium Transylvanicum (in Politicis)-nak és a visszaállított Főkormányszék közigazgatási osztályának (egészen elvétve az 1849 és 1861 közti időszak országos közigazgatási hatóságainak) azokra az irataira való utalásokat kívánta összegyűjteni, amelyek megítélése szerint történelmi érdekkel bírtak. Az összegyűjtött jelzetek legnagyobb része Normaba jellegű rendeletre vagy törvénycikkre, kis része kiváltságlevélre, céharticulusra, intézmények történetét tárgyazó iratokra utal. A gyűjteménynek így elsősorban a közigazgatás, a kormányzat politikája, egyes intézmények története szempontjából van értéke. A kötetek latin címszavakat tartalmaznak. A mutató készítésénél Mike nem tartotta magát egészen szorosan a mutatókönyvek szokásos készítési módjához. Helyenként a címszavak mellett csak rövid tárgykivonatot s a jelzetet jegyezte fel, másutt azonban megjegyzéseket is fűzött az iratokhoz, vagy hosszabbrövidebb histórica deductiót is közölt egy-egy intézményről vagy magyarázatra szoruló fogalomról (az accessorialis fundusról, az arrháról stb.), s ezeket elbeszélő történeti forrásokból (Cserei Mihálytól stb.) vett idézetekkel is tarkította. Helyenként még nyomtatásban megjelent munkákra, cikkekre is hivatkozott. Mike utóda, Jakab Elek csak kevés feljegyzéssel vitte tovább a mutatók készítését; ő helyenként részletes kivonatokat is közölt a fontosnak tartott iratokról. Egy-egy kötet az egy betűvel kezdődő címszavakat tartalmazza. Az egyes címszavaknál a jelzetekre való rövidebb-hosszabb utalás vagy a histórica deductio található. Az egyes köteteken belül a bejegyzések sorrendje alkalomszerű, nem igazodik a második vagy éppen harmadik betű rendjéhez. A kötetek élén