Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

F 289. DOBOKA MEGYEI HELYSÉGEK ÁLLAMKÖLCSÖNKÖTVÉNYEI ÉS KURTAKOCSMA. JÖVEDELMEI FELAJÁNLÁSÁNAK IRATAI 1860-as-1870-eB évek 1 csomó 1. 1 csomó Ez az állag olyan iratokat tartalmaz, amelyek Doboka megyei községek államkölcsönkötvényei és kurtakocsma-jogukból származó jövedelmeik egyházi és iskolai célra történt felajánlására vonatkoznak. Az állag a felajánlásokról felvett jegyzőkönyveket és az üggyel kapcsolatos jelentéseket, rendelkezéseket tartalmazza. Segédkönyv nem készült az iratokhoz. A kutatás átforgatásukkal történhet. A kérőlapon az állag megjelölését kell feltüntetni. F 290. ERDÉLY KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETI BEOSZTÁSINAK VÁLTOZÁSAIT ILLETŐ IRATOK 1783-1865 1 csomó 1. 1 csomó Ez a gyűjtemény olyan iratokat foglal magában, amelyek Erdély közigazgatás, területi beosztásának változásaival, ill. az erre vonatkozó tervekkel kapcsolatosakErdély törvényhatósági területekre való osztása, ahogy az a magyar államhat talom erdélyi kialakulásával létrejött, sok nehézséget okozott az egyes törvényhatóságok igazgatási apparátusának s a megye lakosságának egyaránt. A magyal megyék egy része nyugat—keleti irányban egész Erdélyt átszelte; szélessógüker azonban nem egy helyütt egyetlen falu határa tette ki. A korábbi Fehér megyg keleti része pedig (Felső-Fehér megye) a Bolya völgyétől majd Kézdivásárhelyie nyúló hatalmas területen szétszórt területdarabkákból állt, amelyek székely ós szász székek közé ékelődtek. Két nagy fejedelmi uradalom (a kővári és a fogarasi) területe pedig külön közigazgatási területként ki is vált azoknak a megyéknek testéből, amelyekhez eredetileg tartozott. A székely székek területi megoszlása kevésbé volt problematikus: a kis terjedelmű székek olyan összetett törvényhatóságokká csoportosultak, mint a három székből és egy filiális székből álló Háromszék vagy a három székből összetevődő Csík-Gyergyó-Kászonszék; Udvarhelyszéknek is voltak filiális székei. A szász székek és vidékek között azonban nem ment végbe ilyen egyesülési folyamat; egy-egy folyócska völgyében néhol két szász szék is elfért. Az első nagyarányú kísérlet, amely Erdély közigazgatási területi átalakítására irányult, H. József nevéhez fűződik. Ez a kísérlet két fázisból állt. II. József 1783. november 26-án adta ki azt a rendeletét, amely szerint Erdély tíz megyére osztandó. 1784-ben a terv oda módosult, hogy az országot tizenegy megyére kell tagolni. A tizenegy megyét később három kerület közt osztották szét. Ez a beosztás 1790 tavaszáig maradt érvényben; akkor az 1783 előttihez tértek vissza. A kísérlet legfontosabb iratai a gyűjteményben találhatók. A Gubernium Transylvanicum (in Politicis) levéltárából ide emelték ki az udvar idevágó rendeleteit, a