Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

könyvekben való kutatás a kötetek elején található lajstrom és mutató alapján történhet. A kutató a kérőlapon az állag nevét és az irat év- és sorszámát, ill. a kötet évszámát tüntesse fel. F 509. SANITÁTS-DEPARTEMENT: AZ ÁLLANDÓ ORVOSI BIZOTTSÁG IRATAI 1854-1861 1 csomó 1. 1 csomó Ez az állag a helytartóság egészségügyi osztálya mellett szakértői szervként működő állandó orvosi bizottság iratait tartalmazza. (A bizottság szorosan az ügyosztályhoz kapcsolódó szerv volt: önálló hivatali levelezése tulajdonképpen nem volt—kivételektől eltekintve —, a helytartóságtól kapta az ügyeket, s annak tett jelentéseket.) E szerv foglalkozott a halottvizsgálat kérdésével, járványok, oltás ügyeivel; szakvéleményt adott mérgezési ügyekben, sebesülés, gyermekgyil­kosság, szamosújvári fegyencek dohányzása ügyében, orvosi vonatkozású cukrá­szati ügyben, kórházat, sebészeti intézetet, egészségügyi célú építkezéseket ille­tően. Foglalkozott gyógyszertárak felállítására tett javaslatok ügyével, szakvéle­ményt adott gyógyszerkérdésekben, gyógyfürdő-, gyógyvízügyekben. Állategész­ségügyi kérdések is jutottak elébe. Hivatalos orvosi bizonyítványt is adott ki állami tisztviselők részére beteg létükről vagy betegszabadságra szorulásukról. A bizottság anyagába került még egy kimutatásanyag az erdélyi egészségügyi személyzetről (orvosok, sebészek, állatorvosok, bábák, gyógyszerészek). A kimu­tatások típusai eltérőek (egyes esetekben külön-külön közlik az orvosok, sebészek stb. adatait, másutt többet együtt ezekből a kategóriákból), adatszolgáltatásuk azonban zömmel azonos: az orvosok, sebészek, bábák, állatorvosok esetében nevük mellé jellegüket (orvosi stb. rangjuk, hivatali beosztásuk), születésük helyét, diplo­májuk keltét, illetményüket, korukat, vallásukat, családi állapotukat, nyelvisme­retüket, az alkalmaztatásuk alapjául szolgáló rendelkezést, szolgálati idejüket, rendes illetményükön túli állandó jövedelmüket, állomáshelyüket közlik (s esetle­ges további megjegyzéseket), a gyógyszerészeknél a név mellett a vizsga helyét, évét, állomáshelyüket, a gyógyszertár nevét, az engedély kiállítóját, keltét és számát, az esetleges ideiglenes vezető nevét, az alkalmazottak, tanoncok szá­mát. Az állag négy részre tagolódik; ezek: a) a, bizottság ülésjegyzőkönyvei. Ezeket az ülés jegyzőkönyvek szokásos módján vezették; b) ügyiratok. Ezek évrendben vannak elhelyezve az állagban; c) iktatókönyv az ügyiratanyaghoz (az irat iktatószámát, praesentatumát, küldőjét, idegen számát, keltét, tárgyát, elintézésé­nek keltét és módját közli); d) kimutatások. Az iratok e csoportok szerint, a fel­sorolás rendjében vannak elhelyezve az állagban. Segédkönyvül csak az iktató­könyv szolgál az ügy iratanyaghoz. Az állag többi részeiben a kutatás csak átfor­gatással, ill. darabonkénti átnézéssel történhet. A kérőlapon az állag és a megfe­lelő állagrész nevét, valamint az ülósjegyzőkönyvnél az ülés keltét, az ügyiratok­nál az évet és iktatószámot, a kimutatásoknál az évet, a közigazgatási egységet és a tabella típusát kell feltüntetni.

Next

/
Thumbnails
Contents