Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

uradalmakra, ill. fiscalis tizedet fizető helységekre, részben a szász tizedekre. Ezek a jegyzékek típusukban is eltérőek; vannak köztük összesítő kimutatások és részletes tizedjegyzékek; egyes jegyzékek a valamennyi termékfajtából vett tizedet feltüntetik, mások csak a tized egyes fajtáit vagy csak a tizedből származó pénz jövedelmet; egyes esetekben a jegyzékbe került annak jelzése is, hogy a tized hogy került felhasználásra (mi került belőle a fejedelmi raktárakba, milyen deputatumokat nyertek belőle főméltóságok, fejedelmi fő- és egyéb tisztek, papok, gyulafehérvári káptalani rekvizitorok stb.). A jegyzékekben szerepelhetett a helység más tartozása s ennek fizetése is (census, census Sancti Martini stb.), az uradalom allodialis jövedelmei; hozzájuk csatoltak vegyes természetű számadási iratokat, provisori reversalist, tanúsítványt uradalomnak a fiscalis tizedtől való mentességéről. Ide került végül egy kimutatás azon tized- vagy tizedbérleti díjköteles s a megyei tizedjegyzókbe felvett helységekről, amelyekből a szász natio vesz tizedet és egy lajstrom a megyei tizedbórletjegyzékekről. Az anyag többi összetevői megyei, ill. városi tized-, ill. tizedbérlet jegyzékek. Ezek közül a KözépSzolnok és Kraszna megyei tized jegyzékek (1791—1797) azonos típusú tabellák alapján, azonos módon készültek: helységenként, azon belül személyekig részletezve tüntetik fel a jobbágy tizedköteles termékeinek mennyiségét s a tized mértékét, feltüntetve azt is, hogy az illető jobbágy kinek a szolgáló embere. A Kolozs városi tizedjegyzékek csak annyiban térnek el ezektől (a helység fiscale oppidum lévén), hogy nem közlik a birtokosok nevét (s felekezetenként sorolják fel a tizedköteles népességet). Az anyag utolsó csoportját Felső-Fehér megyei tizedbérlet jegyzékek és számadások teszik. A jegyzékek részletessége eltérő; egy részük csak a bérletösszeget, az ebből (kiváltság- vagy tisztségviselés folyamányaképp) történő levonásokat s végül a fiscusnak járó összeget tünteti fel, mások közlik a papnak járó tizedrészt (rata pastoralis), a fiscusnak járó összegből ténylegesen befizetetteket s a maradványt is. A tizedbérlet jegyzékekkel együtt találjuk a számadási iratokat is, ezek összesítve jelzik a bevételeket és kiadásokat. Az állag öt részre tagolódik. Az első rész az 1683—1758-i tizedjegyzékek; ezt a Közép-Szolnok és Kraszna megyei tizedjegyzékek, majd a Felső-Fehér megyei tizedbérlet jegyzékek követik; a Kolozs városi tizedjegyzékek az anyag végén foglárnak helyet. Minden egyes csoporton belül külön-külön időrend uralkodik. Segédeszköz az állag egyik részéhez sem készült. A kutatás így darabonkénti átnézéssel, ill. az időrend alapján történhet. A kérőlapon az állag s a szükséges állagrész nevét (s az évszámot) kell feltüntetni. F 459. TIZEDBIZTOSOK EXTRACTUS SUMMARIUSAI 1780 1 csomó 1. 1 csomó Ez az állag tizedbiztosok összesítő kimutatásait tartalmazza a tizedjövedelmekről (s részben az ezekből történt kiadásokról is). A kimutatások termékfajtánként közlik az egyes negyedévekben történ bevételeket, az ezekből történt kiadásokat. (Ezekhez részkimutatások csatlakoznak, amelyek a termékek eladásából származó készpénzjövedelmeket tüntetik fel.) Egy összesítés azt jelzi, hogy az egyes termékekből mennyi gyűlt be az egyes tizedbiztosoknál.