Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

Viktor, Ioan és Vasile Buteanu stb.), a Varga Katalin elleni, 1848-ban egyes román nemzetiségi vezető (Micas, Buteanu, Papiu üarianu, Suciu) és a Komité elleD indult perek, ill. vizsgálatok iratait. A többi itt őrzött peres iratanyag a kincstári jogokat illető pereké (birtok-, batárpereké, kiváltságok irataié), perlajstromok, tanúvallatási jegyzőkönyvek, ítéletlevelek. Bizonnyal perek kapcsán maradtak az állagban birtokösszeírások formularéi, maguk az összeírások és jelentések róluk, külön ügytípus az alapítványokból felvett, kölcsönökkel kapcsolatos ügyeké (peres iratok, kimutatások kölcsönökről). Maradt az anyagban néhány jobbágypanasz, kereskedőtársaságok ügyeit illető irat. Megtartottak szabályrendeleteket is (közigazgatási és bíráskodási tárgyúakat egyaránt); itt maradt meg az 1791 utáni bíráskodási rendszeres bizottmány által kidolgozott perrendtartás (ordo processualis) is. A hatóság ingóságleltárait is az állagban találjuk. Az iratok ma évrendben vannak elhelyezve a fondban. Segédeszköz nem készült hozzájuk. Kutatásuk darabonkénti átnézéssel történhet. A kérőlapon a fond nevét és az évet kell feltüntetni. Fejedelmi kori számvevőség F 439, A FEJEDELMI PRAEFECTUBALIS SEDRIA JEGYZÖKÖNYVE (1660-) 1673-1688 1/2 csomó 1. 1/2 csomó Ez az állag a fejedelmi praefecturalis sedria működése során felvett jegyzőkönyv. A praefecturalis sedria a fejedelem jószágai praefectusának számvevő- és bírói széke volt. Feladata részben a fejedelmi jövedelmeket kezelő tisztek számadásainak megvizsgálása volt, részben bizonyos bírói teendők ellátása. A sedria vezetője a praefectus; a szerv működési helye változott (nemcsak Gyulafehérvárott tartott üléseket, hanem a nagyobb fejedelmi uradalomközpontokban — Fogarason, Radnóton — is), összetétele némileg az ülés helyének függvénye volt: a Gyulafehérvárott tartott sedrián a praefectuson (és a fiscalis számvevőn — exactor rationum fiscalium —) kívül részt vett a Fehér megyei sedria legtöbb állandó assessora, egy Fogarason tartott ülésen a praefectus mellett a fejedelem „felső székének" egy ülnöke és jegyzője, valamint a fogarasi alsó szék nyolc hites assessora. (Az feltehető, hogy a nem a kincstári igazgatás apparátusába tartozó személyek részvétele a peres ügyek intézésére korlátozódott.) A sedria működése nem volt állandó; többnyire két-négy havonként tartott egy- vagy néhány napos ülésszakokat. Működésének legnagyobb részét a számvételi munka tette ki. Megvizsgálta a fejedelmi jövedelmek különböző ágait (birtokok, bányák, kohók, harmincadok, tizedek, ill. tizedbérletek stb.) kezelő tisztek számadásait, s felmentést adott vagy elmarasztalta a számadásra kötelezett személyeket. (A számadások tételei maguk nincsenek bevezetve a jegyzőkönyvbe, olyan esetekben is, amelyekben a számadó tisztet el kellett marasztalni, általában csak a tiszt által elkövetett szabálytalanságok és a kifogásolt tételeknél mutatkozó eltérések vannak jelezve.) A késedelemben vagy hibában elmarasztalt tisztre kivetett bírság,