Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)
MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)
főaranyváltó, érckémlő hivatal, bányatörvényszék, uradalmi provisoratus, bányaszámvevőség) tisztviselői illetményeinek, ill. az odatartozó nyugdíjaknak és ezek kifizetésének kimutatása az 1847—1848. évből. A negyedik csoportba végül néhány vegyes tárgyú Montanistica-irat tartozik. A fondban a jelzett részek szerint csoportosították az iratokat. Segédeszköz csak az első csoporthoz van (egyszerű számjegyzék). A többi részben csak darabonkénti átnézéssel történhet a kutatás. A kérőlapon a fond nevét (és lehetőleg a fondrész közelebbi megjelölését) kell feltüntetni. F 502. Országos bányatörvényszék 1841-1844 1/4 csomó 1. % csomó Ez a fond a Zalatnán működő országos bányatörvényszék iratanyagának egy töredéke, amely a Thesaurariatus in Montanisticis et Monetariis irataihoz hasonló módon kerülhetett az Országos Levéltárba. Az iratanyag egyetlen ügyre vonatkozik: Zakariás Antalnak, a csíkszentdomokosi bánya vállalkozójának arra a tervére, hogy Magyarhermányon vasbányát telepít. A fondban évek, azon belül iktatószámok rendjében követik egymást az iratok. Segédeszközül az az egyszerű szám jegyzék szolgál hozzájuk, amelyet Jakab Elek készített 1862-ben. Kutatás esetén a kérőlapon a fond nevét kell feltüntetni. Finanzlandesdirection in Siebenbürgen F 230. ORGANISIRUNGS PROTOCOLL ACTEN (Az erdélyi pénzügyigazgatás szervezésének iratai) 1850-1851 6 csomó, 1 kötet 1—6. Ügyiratok 6 csomó 7. Iktatókönyv (Organisirung Protocoll und Index) Mutató 1 kötet Az állag Rosenfeld pénzügyminiszteri tanácsos működése során alakult ki, aki az erdélyi pénzügyigazgatás szervezését irányította. Az ügyek legnagyobb része a szervezet kiépítésével kapcsolatos: régi hatóságok átszervezései, újak létesítése; főleg azonban személyzeti ügyek. Ebbe az állagba kerültek a Purifications-Commission jelentései a kincstári tisztviselők szabadságharc alatti tevékenységének megvizsgálásáról. Nagy számban akadtak azonban újonnan jelentkezők is a kincstári tisztségekre. Az ügyek egy kisebb része az úrbéri kártérítéssel, a szabadságharc alatt szenvedett károk megtérítésével, az új adórendszerrel kapcsolatos. Kerültek az állagba olyan iratok is (elsősorban a birodalmi pénzügyminisztérium rendeletei), amelyek fontos politikai természetű közléseket (magyar forradalmi szervezkedésekről stb.) tartalmaznak. Az iratanyag ügyiratokból áll; egységük, az egyes ügyirat, a hatósághoz érkezett iratból (és mellékleteiből), továbbá az előadóívből (az irat rövid kivonata és az elintézés fogalmazványa) tevődik össze. Az iratokon kettős jelzet található: