Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

Sorban vizsgálta meg a hosszú erdélyi harmincadvonal egyes szakaszait, ill. harmincadhelyeit. A harmincadigazgatás munkájával kapcsolatos teendők a határvonal-megállapítási, harmincadelhelyezési vagy -áthelyezési kérdések inté­zésével kezdődtek. Ezekhez csatlakoztak a harmincadok építkezési ügyei. A harmincadok működésével kapcsolatban — a munka általánosságban való vizsgálata mellett — részletesen foglalkozott a harmincadforgalom kérdéseivel (áruforgalom, állatáthajtás, áruraktárak a harmincadállomásokon, mentességek), a csempészeti ügyekkel, a harmincadhelyek vásárforgalma által felvetett prob­lémákkal. Kiterjedt a figyelme az erdélyi vásárellenőrzés kérdéseire is. Jelen­tős számú irat képviseli a harmincadok személyzeti ügyeit: alkalmaztatási kérel­mek, illetményügyek, panaszok harmincadhivatalnokok ellen stb. Foglalko­zott Spina a harmincadigazgatás általános kérdéseivel is. Az Udvari Kamara megküldte hozzá a Thesaurariatus által erdélyi harmincadhivatalok részére készített instructiót. összefoglaló jelentéseket tett működéséről az Udvari Ka­marának. A biztos mellett egy actuarius működött; az érdemi ügyintézést azonban leg­nagyobbrészt maga Spina látta el. A fond két részre tagolódik. Az első az ügyiratok csoportja. Az egyes ügyirat a biztoshoz érkezett iratból, mellékleteiből és egy előadóívszerű iratból áll. Spiná­hoz az udvari hatóságoktól és a Thesaurariatustól vagy annak elnökétől is érkeztek rendeletek, megkeresések; a hozzákerült iratok nagy része azonban az egyes főharmincadokból vagy harmincadhivatalokból indult ki. Az utóbbiak gyakran tartalmaztak mellékletekként különböző kimutatásokat. Az előadóív az 1849 után az erdélyi kormányhatóságoknál is használatba jött típusú: az ügy rövid kivonata mellett vagy az elintézés fogalmazványát tartalmazza, vagy más természetű, az ügyet lezáró ügyintézési feljegyzést (tudomásul szolgál, ad acta stb.). Azonos ügyre vonatkozó, de nem egyszerre érkezett iratokat nem kapcsoltak együvé. Az ira­tok évek rendjében, azon belül pedig iktatószámaik szerint követik egymást. A mel­léklet jellegű iratok közt tervrajzokat, harmincadhelyek épület- és felszerelési leltá­rait csakúgy találunk, mint a harmincadhelyek működését tárgyazó iratokat: tiszt­viselők esküokmányait, reversalisait, kimutatásait az időszakos jelentésekről, a harmincadhivatalok által feltárt csempészeti esetekről. Minősítési táblázatok, sza­badságkimutatások szintén kerültek ide; számos kihallgatási jegyzőkönyv és más természetű vizsgálati irat is található az anyagban. Az iratanyag harmadik része (eredeti nevén „Vormerke und Normalien des Hofkommissárs Spina") többrétű. Egy része valóban Normalia jellegű: nyomtatott szabályrendeletek és instructiók, leltározási előírások stb. Ehhez a csoporthoz áll közel egy űrlap- és iratminta-gyűjtemény (kimutatások stb. mintapéldányai). Jelentős feljegyzési anyag is maradt e csomóban (Kolozsvár, Brassó, Szeben és vidéke „topogra­phische-geographische-statistische Skizze"-je, összeállítás az erdélyi görög keres­kedőtársaságok jogairól, II. Rákóczi György egy Törcsvárra vonatkozó oklevele stb.). Segédkönyv nincs az iratokhoz. Kutatásuk így darabonkénti átforgatásukkal történik. A kérőlapon a fond nevét kell feltüntetni, továbbá a megfelelő anyagrészt megjelölni; az ügyiratokban való kutatásnál lehetőleg meg kell adni az irat évét és (ismétlődő kutatásnál) iktatószámát is.

Next

/
Thumbnails
Contents