Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

Az iratanyag ügyirat jellegű. Az egyes ügyirat a bírósághoz érkezett iratból (ez általában a Thesaurariatus elnökségének rendelete volt) és az elintézés fogalmazványából áll. Egyes esetekben kihallgatási jegyzőkönyvek is kerültek a sorozatba. Ügy irat jelleggel bír az a kevés, purificatiós ügyeket tatalmazó irat is, amely a Thesaurariatus elnöki levéltárából került ide. Az anyag rendezett. Segédeszköz a bizottság iratanyagához áll rendelkezésre. Ez iktatókönyv, a következő rovatokkal: iktatószám, az irat küldőjének megjelölése; az irat kelte, praesentatuma és idegen száma; tárgyának kivonata, az ügyben kelt határozat, ennek kelte; „Termin des zu erstattenden Berichtes" (e rovat legnagyobbrészt üres; ahol kitöltötték, ott „praes." jelzés szerepel); végül az esetleges kapcsolatos szám feltüntetésére szolgáló rovat. A bizottság iratainak kutatása az iktatókönyv alapján történhet, az állagba került kincstartói elnöki iratoknál pedig darabonkénti átnézéssel. A kérőlapon az állag neve mellett azt kell feltüntetni, hogy bizottsági vagy thesaurariatusi elnökségi iratokra van-e szükség, s az irat iktatószámát. F 255. TJNTERSUCHUNG GEGEN DEN THES. SECRETAIR CARL EDER (Az Edcr Károly kincstartósági tanácsos elleni vizsgálat iratai) (1849-) 1851 1 csomó 1. 1 csomó Ez az állag az Eder Károly kincstartósági tanácsos ellen az 1849-i erdélyi kincstári igazgatásban vitt szerepe miatt tartott vizsgálat iratait tartalmazza. Eder Bem serege elől nem menekült el Szebenből. Az új, ideiglenes erdélyi kincstári igazgatási szervek létrehozásakor ő irányította azoknak a központi kincstári szerveknek munkáját, amelyeket nem költöztettek át Kolozsvárra. Ezért (bár Szeben júliusi ellenséges megszállásakor a városban maradt, s a császári biztos rendeletére megkezdte a Thesaurariatus újjászervezését) 1849 őszén a „tisztogatási" eljárás során vizsgálat indult ellene. Ennek szorosan vett iratanyaga (hivatali levelezés az ügyben, kihallgatási jegyzőkönyvek stb.) teszi ki az állag egy részét; másik részét pedig az Eder inkriminált hivatali működéséből származó iratok, amelyeket mellékletképpen a per irataihoz kapcsoltak. Az utóbbi iratanyag tárgyilag háromfelé tagolódik. Egy része személyzeti ügy: kincstári tisztviselők áthelyezései (a kincstartóságtól valamely szakember híjával lévő helyi kincstári szervhez vagy az igazgatás más területeire — rendészet stb. —), illetmény-, nyugdíj-, kegydíjügyek. A másik csoportot a kincstári számvevőség ügyei alkotják. Végül a harmadikba a kincstári igazgatási szervek anyagellátási ügyei tartoznak. Az iratanyag első részét a vizsgálat tulajdonképpeni iratai teszik. Ezek részben Eder folyamodványai és az ezekre adott válaszok fogalmazványai, részben vizsgálati jegyzőkönyvek. A másik rész iktatott, ügyirat jellegű anyag. Az egyes ügyiratok (a hatósághoz érkezett irat, mellékletei és az elintézés fogalmazványa) iktatószámaik rendjében követik egymást. Ehhez a részhez iktatókönyv áll rendelkezésre a következő rovatokkal: iktatószám, az irat praesentatuma, az idegen szám, az irat tárgyának kivonata, az ügyben kelt határozat, továbbá ennek kelte (az utóbbi rovat üresen maradt), külön rovat annak feltüntetésével, hogy az ügy-