Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

F 221. KISELEJTEZETT ROMÁN NYELVŰ IRATOK 1820-as -1840-es évek 1 csomó 1 1 csomó Ez azállag kincstartósági provenienciájú román nyelvű iratokat tartalmaz, amelyeket a selejtezés során kiemeltek helyükről, azután azonban mégis megtartották őket. Az iratanyag jó része hivatali levelezésszerű (kérvények stb.); számos kimutatás, bizonyítvány, nyugta is maradt az állagban. Akad néhány magánjellegű feljegyzés is (közmondásgyűjtemény — román és latin szöveggel — stb.). A román szövegek részben latin, részben cirillbetűsek. Az állagban van néhány latin és német nyelvű irat is. Az iratokhoz segédeszköz nem készült. Kutatásuk darabonkénti átnézéssel történhet. A kérőlapon az állag nevét kell feltüntetni. • F 222. KINCSTÁRI SZÁMADÁSOK ÉS PÉNZTÁRI KÖNYVEK 1717-1720 1 csomó 1. 1 csomó Ez az állag néhány számadást, pénztári naplót és ellennyugta-másolati könyvet tartalmaz, amelyeket az Erdélyi Királyi Pénztári Perceptoratus (Regius Perceptoratus CassaeTransylvanicae) készített. Az iratok kincstári jövedelmekre vonatkoznak, mégpedig, minthogy ebben az időben az erdélyi kamarai igazgatóság hatáskörébe tartozott Havasalföldnek az Olttól nyugatra eső része (Olténia) kincstári igazgatása s néhány moldvai harmincad is, az erdélyiek mellett az említett olténiai és moldvai jövedelmekre is. Az erdélyiek között azonban nem találjuk meg a bányaszámadásokat (az olténiaiak között a sóbányákét sem). A számadásokban és pénztári naplókban jövedelmi források szerinti csoportosítást találunk. Az erdélyi jövedelmek között a legfontosabbak a harmincadjövédelmek és a pénzverőház jövedelmei voltak; a fiscalis jószágok és a tizedbérlet nem hoztak nagyobb összegeket; a többi kincstári jövedelmek (censusok, caducitasok, tisztek convictiójából származó jövedelmek, elkobzott jószágok eladása stb.) együttvéve jóval kevesebbet tettek ki, mint a két nagy bevételi forrás mindegyike. Az olténiai jövedelmek közt a legfontosabbak a harmincad-és sóbánya-jövedelmek. A kiadások számos fajára oszlottak. A perceptoratus kifizetéseket tett a hadipénztár részére. Pénzt utalványozott az aranyváltáshoz a Gubernium, a királyi tábla, a kincstári tisztek fizetésére, egyházi alapítványokra stb. Az állagot öt kötet és füzet teszi. Háromféle anyagból áll. Az elsőt a perceptoratus számadásai alkotják. Ezeket a bevételi források és kiadásfajták szerint osztották fel; egy-egy fajtánál pedig nagyobb tételenként közlik a be-, ill. kifizetett összegeket. A másodikba a pénztári naplók tartoznak; ezeknek beosztása az előbbiekéhez hasonló, de részletesebben ismertetik a be- és kifizetéseket. A harmadikba a perceptoratus által kiadott ellennyugták másolatai tartoznak. Segédkönyv nem készült az iratokhoz. A kutatás az állag darabról darabra való átnézésével, illetőleg az egyes részkötetek és füzetek átforgatásával történhet. A kutató a kérőlapon az állag nevét és lehetőleg annak a kötetnek vagy füzetnek a megjelölését is tüntesse fel, amelyre szüksége van.