Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

ból aránylag több (báli meghívottak névjegyzékei, a thesaurarius komornyikjának hagyatéki leltára stb.)Az iratanyagnak mint „íróasztalmaradéknak" nincs határozott jellege. Nagy része mindenesetre ügyiratszerű: a thesaurariushoz érkezett irat és elintézésfogalmazvány vagy csak ezek valamelyike. Az azonos tárgyra vonatkozó ügyiratokat nem kapcsolták össze. Az anyagban amellett találhatók kimutatások, reversalisok stb.; a magánjellegű anyagban névjegyzék, hagyatéki leltár, szerződés. Ezt a vegyes iratanyagot 1952 folyamán rendezték s (részben) lajstromozták is. (Egykorú segédeszköze természetesen nincs). A rendezés időrendet alakított ki az anyagban; ezt rögzítette a lajstrom, amely a következő rovatokat tartalmazza: sorszám, az irat kelte, tárgya. (Olyan esetekben, ahol az irat több részből állt — mellékletek az exhibitum mellett vagy a thesaurariushoz érkezett irat és elintézésfogalmazványa együtt található —, az irat egésze egyetlen sorszámot nyert, de minden darabjáról külön felvették ezeket az adatokat.) A lajstrom kb. az anyag felét öleli fel; 1810-ig terjed. Az anyag kutatása részben a lajstrom alapján, részben az iratok darabonkénti átnézésével történhet. A kutató a kérőlapon az állag nevét és az irat sorszámát, ill. (a lajstromozatlan anyagban történő kutatás esetén) azon éveket tüntesse fel, amelyek iratanyagára szüksége van. F 195. MIKÓ IMRE THESAURARIUS IKTATATLAN ELNÖKI IRATAI 1848 1 csomó 1. 1 csomó Mikor az unió létrejötte után Teleki József főkormányzó a magyar országgyűlésre távozott, Mikó Imre kincstartó vette át (thesaurariusi állása megtartásával) a Gubernium elnöki tisztségét. Ezt meg is tartotta egészen decemberig, leszámítva azt a rövid időszakot, amíg a Bécs miniszterelnök-jelöltjeként a magyar fővárosba siető, majd onnan menekülésszerűen Erdélybe visszatérő Vay Miklóst helyettesítette az erdélyi királyi biztosi tisztségben. Eközben a Thesaurariatus munkáját Béldi György, a Thesaurariatus alelnöke vezette. Egyes iratok azonban mégis közvetlenül a thesaurariushoz érkeztek. Legnagyobb részük személyzeti jellegű volt: alkalmaztatás, szabadságolás, katonai szolgálatba lépés ügyében beadott kérvények ezek, amelyeket Mikó jórészt Béldinek küldött tovább elintézésre. Ritka közöttük az olyan irat, amelynek a kutatás számára jelentősebb értéke lenne (a pénztárak biztos helyre szállítása 1848 októberében, sókihágások Szászpéntek vidékén 1848 novemberében stb.). Az iratok egysége az egyes ügyirat. Ez érkezett iratból (esetleges mellékleteiből) és az elintézés fogalmazványából áll; igen gyakran csak az utóbbiból, mert az érkezett iratot Mikó Béldihez továbbította elintézésre. Segédkönyv nem készült az állaghoz. A kutatás az iratok darabról darabra való átnézésével történik. A kutató a kérőlapon az állag nevét tüntesse fel.