Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

nem tagolódik évek szerint; egy-egy betűnél valamennyi évből együtt közli az anyagot.) Az állag kutatása a mutatókönyv alapján történhet. A kérőlapon az állag nevét és az irat év- és iktatószámát kell feltüntetni. F 193. GEHEIME PRÄSIDIAL AKTEN (A Thesaurariatus titkos elnöki iratai) • 1824-1840 4 csomó 1—4. 4 csomó Ez az állag a Thesaurariatus titkosan kezelt elnöki iratainak egy részét tartal­mazza. (Más részük az „Iktatatlan elnöki iratok" elnevezésű állagot alkotja.) Nemes Ádám thesaurarius iratanyaga képezi legkorábbi részét; ezt Gerliczy Fülöp iratai követik (aki Nemes halála után mint a kincstartóság rangban legidősebb tanácsosa egy ideig ellátta az elnöki teendőket), majd a királyi biztosként a Thesau­rariatust vezető Mednyánszkyé. Az anyag utolsó része Rhédei Ádám és alelnöke, Nádasdy Ferenc irataiból áll. (Rhédei és Nádasdy szerepére a Thesaurariatus veze­tésében 1. a „Präsidial Ternions Akten" állagról elmondottakat.) Titkosan az egyébként is bizalmasnak tekintett elnöki ügykörnek azokat az ügyeit intézték, amelyeknél különlegesen fontosnak tartották a bizalmas jelleg megőrzését. Elsősorban személyzeti ügyeket soroltak ide (Nemes thesaurarius titkos iratanyagának legnagyobb részét személyzeti ügyek teszik ki). Találunk azonban az anyagban a Thesaurariatus szervezetére, működésére vonatkozó ira­tokat is. Egy további csoportja a titkosan kezelt ügyeknek a politikai fontossá­gúaké: ellenzéki megmozdulásoké, parasztmozgalmaké, a román nemzeti mozga­lom megnyilatkozásaié. (Külön említendő ezek közül az az 1837 eleji iratanyag, amely a Zaránd, Alsó-Fehér — érchegységi mozgalom -— és Hunyad megyei parasztmegmozdulásokra vonatkozik.) Viszonylag jelentősebben vannak képvi­selve az anyagban nagyobb vizsgálatokkal kapcsolatos ügyek is (hivatali levelezé­sek). A kincstári igazgatás ágai közül kettőnek van számottevő anyaga az állagban: a só- és a harmincadügyeknek. Az elsőbe sószállítási és sóesempészeti ügyek, a másodikba csempészeti ügyek (némelyik jelentős mennyiségű anyaggal) tartoznak, továbbá Spina vizsgálóbiztos jelentései (1. Spina biztosi iratainak leltá­rát). Egy-két birtokadományozási ügy képviseli a kincstári jogügyleteket. Külön kell még említeni néhány, az előbbi ügykörök egyikébe sem tartozó ügy vagy ügy­csoport iratait. Ilyen a rekatolizáció, ill. a vallási unió védelmével kapcsolatos ügyek csoportja. Itt említendők a Partium reincorporatiójának ügyei. Végül az 1840-i iratanyagban nagy számmal szerepelnek a törcsvári kalibások ügyei. Az iratanyag ügyirat jellegű. Egy-egy ügyirat az elnökséghez érkezett iratból (valamint ennek mellékleteiből) áll. Az egyes ügyiratok az egyes éveken belül évszámokat kaptak; egy-egy sorszámnál csak egyetlen ügyirat található (az egy ügyre vonatkozó ügyiratokat nem kapcsolták együvé). Az iratokat évrendben, azon belül pedig sorszámaik rendjében helyezték el az állagban. Segédkönyv nem áll rendelkezésre hozzá. Kutatása így darabonkénti átnézéssel történhet. A kutató a kérőlapon az állag nevét, lehetőleg az évszámot és, ismétlődő kutatás esetén, az irat sorszámát tüntesse fel.

Next

/
Thumbnails
Contents