Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)
MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)
« a A propositiót 1. F 46. 1790:3137. 63 Az előterjesztés a következőket sorolta ide: 1. a felségjog- és kegyelmi, továbbá donatio-, inscriptio-, bonificatioügyek és remuneratio-, jubilatio-, pensiokérdések; 2. a kincstári személyzetet illető jurisdictionalis ügyek és csalási esetek; 3. azok a kihágási ügyek, amelyekben 200 Ft-on felüli összegekről volt szó, s amelyekben az elmarasztalt fél recursusszal él; 4. kincstári főtisztviselők tisztségeinek betöltése; 5. a költségvetési előirányzatot túllépő kiadások; 6. minden olyan rendkívüli eset, amely a kincstári jövedelmek csökkenését jelenti; 7. minden olyan, a kincstári igazgatást érintő intézkedés, amely a közt vagy magánjogokat érint, vagy új személyzet beállítását vonja maga után; 8. az oly ügyek, amelyekben a közigazgatás segélye szükséges. 64 Az operatumot és a tárgyalási iratokat 1. F 46. 1790:3921. 65 A decretumot és tárgyalásának iratait 1. F 46. 1791:9148. 66 Ez a votum separatum az Erdélyi Udvari Kancelláriának és az Udvari Kamarának a Thesaurariatus felállítása tárgyában tartott concertatióján hozott döntéssel szemben hangzott el. 67 A votum separatumot 1. F 37. 1791:214. 68 A rescriptumot 1. F 200. 1792:1. 69 A rendeletet 1. F 200. 1795:666. 70 S:B XIX. 107-120. o. 71 Az Udvari Kamara 1796. december 29-én közölte a Thesaurariatusszal az uralkodó e tárgyban hozott döntését. A rendelkezés értelmében az átköltözésnek 1797 áprilisában kellett végbemennie. 72 Az 1796. december 29-i decretumot (amely a szétválasztásra vonatkozólag is rendelkezik) 1. F 200. 1797:265. 73 Bethlen Gábor udvari kancellár (a Systhema Bethlenianum elnevezésű adórendszer megalkotója) fia s óriási vagyonának egyetlen örököse; felesége Zichy Jozefa, a magyarországi arisztokrácia egyik leghatalmasabb családjából való. A Mária Terézia uralkodásának második felében és II. József alatt főtisztségekre jutó erdélyi arisztokrácia egyik jellegzetes alakja. 1790-nel néhány évre mellőzték; 1795-ben vette át a kincstartóság vezetését. 1815-ben halt meg. 74 A propositiót 1. F 200. 1795:1867. 75 Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a bánya- és pénzverésügyi igazgatás irányítása továbbra is az örökös tartományokból származó tisztek kezén maradt. Csak a század 30-as éveiben tűnnek majd fel az erdélyi, indigena bányaszakértők. 76 A rendeletet 1. F 200. 1811:4808. 77 A május 9-i rendeletnek megfelelően, a referátumok így alakultak: a) egy-egy referátumot alkottak a Dicasterialia, harmincadügyek, számvevőségi és pénztári ügyek; b) a tized-, posta- és contumaciaügyek; c) a só-, uradalmi, provisori és erdőügyek. Mindenesetre azoknak az ügyeknek irataira, amelyek korábban a Montanisticába tartoztak (bányauradalmak, bányauradalmi erdők, kohászati célokra szénégetós stb.), annak ellenére, hogy cameralis referens intézte az ügyet, rá kellett vezetni a ,,M" (=Montanistica) jelzést, s az ügy tárgyalásáról készült jegyzőkönyvi feljegyzést a bánya- és pénzverésügyi udvari kamarának felküldendő ülésjegyzőkönyvbe kellett beilleszteni. A rokon tárgyú, de a korábban a Thesaurariatus in Cameralibusban tárgyalt ügyek iratai ,,C" ( = Cameralia) jelzést nyertek. 78 Az urgens ügyeket az elnök a tanácsosoknál való köröztetéssel vagy rendkívüli ülésen is intéztethette. 79 A valóságban az ügymenet (a sürgős ügyek intézésétől eltekintve) sokkal lassabb volt. 80 Az elnöki iroda ellenőrizte azt, hogy minden, a tanácsban eldöntött ügy elintézésfogalmazványa feljutott-e expediálásra az elnökhöz. 81 Az 1811. november 2-i előterjesztést, az 1811. szeptember 30-i bizottsági ülés jegyzőkönyvét s végül,az instructiót 1. F 200. 1811:1. 82 1834-től, Nemes Ádám halálától egy ideig nem áll thesaurarius az erdélyi kincstári igazgatás élén. A rangidős tanácsos vagy királyi biztos vezeti az ügyeket. 83 A két határidőt. később megváltoztatták, a tanácsülések már szerdán elkezdődtek. 84 Az íveket később nem kötötték be, hanem csak lapszámokkal látták el őket, s amellett feltüntették, hogy egy-egy előadó hány ügyet terjeszt a tanácsülés elé, ill. hány currens ügyet intézett el a két ülés közti időszakban. 32 Erdélyi kormányhatósági levéltárak 497
