Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)
MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)
kel kapcsolatos relaxationis instrumentumokat (az 1818 utáni adótabella-anyag tehát feltehetőleg már később pusztult el, vagy kallódik), az 1840 előtti városi és szász törvényhatósági (allodialis) számadásokat, az ún. quartirialis consignatiókat s az 1833 előtti központi iktató- és mutatókönyveket is. (A termékár-kimutatásokat — Frugum Tabelláé — szintén kiselejtezésre szánták — az összesítések kivételével —, ezek azonban valami módon megmenekültek.) A selejtezési rendelet ugyan hangsúlyozta, hogy a munkánál meg kell tartani a történeti, statisztikai, jogi érdekű iratokat, ennek a rendelkezésnek gyakorlati értékére azonban, az elmondottak után, kár a szót vesztegetnünk. A selejtezés elvégzésére bizottságot hoztak létre, amelynek iratanyaga szintén az állagba került. Ez a bizottság ülésjegyzőkönyveiből, a selejtezés előrehaladásáról s a kiselejtezett anyag eladásáról tett jelentésekből áll (ezekhez mellékelték az anyag selejtezési jegyzőkönyveit). Az iratok az említett csoportosításban követik egymást az állagban. Az első részben időrend érvényesül, a másodikban törvényhatóságok szerinti; a negyedik részben iktatószámaik rendjében vannak elhelyezve az iratok. Segédeszköz csak az utolsó részhez van (iktatókönyv), az anyag többi részében darabonkénti átnézéssel történhet a kutatás. A kérőlapon az állag nevét és a megfelelő állagrész megjelölését kell feltüntetni. F 182. VEGYES IRATOK 1746-1867 6 csomó l-*-6. 6 csomó Az állagot az erdélyi országos főszámvevőségi szervek olyan iratai alkotják, amelyek más állagokba nem voltak sorolhatók, ill. terjedelmük, értékük nem indokolta külön állaggá alakulásukat. Az iratanyag több mint fele 1833 előtti; az 1850-es éveket alig valami képviseli. Tárgyuk szerint az iratok legjelentősebb (s az egész időszakban szereplő) csoportja a működési és személyzeti ügyeké. Az előbbibe a számvevőségi szervek működését szabályozó instructiók, szabályrendeletek, a hatóságok tisztviselőinek eskümintái, a hivatali levelezés módjának szabályozásai, különböző munkakimutatások, a szerv egész működését illető felterjesztések, egyes számvevőségi departamentumok ügykörkimutatásai tartoznak, az utóbbiba a szokásos típusú személyzeti ügyek iratai, személyzeti kimutatások. A számvevőségi szervek egyes ügykörei közül a legerősebben az adóügy van képviselve (adóügyi vonatkozású rescriptumok, a számvevőség által elrendelt adóalap-felvételekkel kapcsolatos hivatali levelezés, adótabellák felterjesztésének ügye, restantia-kimutatások, összeállítások az adófizetésről, számadási iratok); ide tartoznak a szállásbonificatiók — s ezek kapcsán a tervezett kaszárnyaépítések — ügyei. Perceptoralis cassák extractus summariusait is itt találjuk; alapok kimutatásait, számadásaikat általában illető iratokat szintén. Árvái kimutatás is került ide; statisztikai tabellák (elsősorban iskolastatisztikák) és kísérő irataik szintén. Számos kimutatás található itt az Exactoratus Provinciális hiányzó iratairól. Az anyagon nyomot hagytak bizonyos egyedi, de nagyobb súlyú kormányzati feladatok: az 1819—1820-i