Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

103—104. Feljegyzési könyv számadástétel mellett utalványozott összegekről 105. Feljegyzési könyv az államszámvevőségtől átvett főkormányszéki utalványozási és átirati ügydarabokról 106—107. A Főkormányszéktől láttamozásra átvett iratok jegyzékei 108. Mutató az előbbiekhez 109—110. Kölcsönzőkönyvek 1865—1869 1862—1863 1861—1862 2 kötet 1 kötet 2 kötet 2 kötet 1 kötet Az ügyiratanyag valamennyi osztálynál egységes jellegű. Egysége, az egyes ügyirat, a hatósághoz érkezett iratból és mellékleteiből áll. Az anyag az egyes osztályoknál évrendben, azon belül iktatószámok rendjében van elhelyezve. Az osztályok iktatókönyvei általában a főszámvevőség és az osztály iktatószámát, az érkezés keltét, az irat küldőjét és tárgyát, az előadót, az elintézést (hova történt) és keltét jelzik (az V. osztálynál az idegen számot, az irat referálásra kiosztása és elintézése keltét, a felülvizsgálatra bocsátás keltét és a felbocsátott iratok darabszámát is; a III. osztálynál „megjegyzés" rovat szerepel). A munkakönyvek betűsorosak; címszavaiknál az irat főszámvevőségi és főkormányszéki számára utalnak. A láttamozási könyvek a Főkormányszék által a Finanzlandesdirection in Siebenbürgennek küldött megkeresésekről vezetett feljegyzési könyvek (sorszám, praesentatum, főkormányszéki szám, részletes tárgy); mutatóik betűsorosak, a sorszámra utalnak. Az egyes osztályok anyagában maradtak még belső segédletek (előadói feljegyzési könyvek, kézbesítőkönyvek), munkakimutatások. Az I. osztály anyagában őrzött egyéb könyvek közül az országos járuléki pénzalap előjegyzési könyvei költségvetési tárgykörök szerint tüntetik fel, hogy kinek mi célra mennyit fizettek ki az alapból; az adónyilvántartás törvényhatóságok, azon belül járások szerint adja meg a havi befizetés, ill. hátralék összegét (községekig nem megy el). A három csomónyi vegyes iratból egy csomó az 1863—1864-i magyarországi ínség miatt Erdélyben folyt segélyakcióval kapcsolatos (Torda megyei kimutatások az ínségeseknek felajánlott segélyről és arról, hogy hol hány személyt tudnak munkára befogadni). Egy csomó acclusából, egy csomó iratjegyzékekből áll. Az általános segédkönyvek közül az iktatókönyvek a küldőt, az irat idegen számát, a hatósághoz érkezés napját, az irat számát, tárgyát, az elintézést (hová történt), a referens nevét, a kiadmányozás és az irat elküldése keltét tartalmazzák; a mutatók a főszám vevőségi és főkormányszéki iktatószámra utalnak. A vegyes könyvek közül az adótartozási nyilvántartások egy kötete (1861-—1862) csak a magyar és székely törvényhatóságokra vonatkozik, két további kötet (1861—1864) csak a szász törvényhatóságokra, egy kötet (1865) egész Erdélyre; vezetésük ugyanúgy történt, mint az I. osztálynál már említett nyilvántartókönyvé. Az utalványozott összegek két feljegyzési könyve közül az első (visszafizetési kötelezettséggel) kormány- és törvényhatóságok szerint tagolódik, zömmel fizetési előlegek feljegyzésére szolgál; a másik kötet útielőlegek stb. feljegyzési könyve. Az államszámvevőségtől átvett iratok feljegyzési könyvei és láttamozásra átvett iratok jegyzékei tulajdonképpen kézbesítőkönyvek. Az állaghoz tartozik még két kölcsönkönyv. Az ügyiratanyag kutatása az elsorolt segédkönyvek alapján történhet; ahol segédletek nincsenek, ott darabonkénti átnézéssel. Segédletek még az I. osztály 30 Erdélyi kormányhatósági levéltárak 465