Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

F 436. KÖTELEZVÉNYEK A SZÁSZ NATIO ADÓSSÁGAIRÓL 1770-es-1780-as évek 1/4 csomó 1. 1/4 csomó Ez az állag a szász natio által felvett kölcsönökről adott kötelezvényeket tartalmazza (általában hiteles másolatokban), valamint néhány irományt ezekkel az adósságokkal kapcsolatban. Az iratok feltehetőleg az 1780-as években a szász natio gazdálkodásának megvizsgálására kiküldött bizottság működése során keletkeztek (jelentés mellékletei lehettek). A kötelezvényben szereplő kölcsönök zömét a fogarasi uradalom zálogösszegének törlesztésére vette fel a natio; akadnak azonban itt egyéb adósságok is. A hitelezők vegyesen intézmények (a nagyenyedi református kollégium stb.) és magánszemélyek. Az állag egyes iratai egykorú sorszámok rendjében követik egymást. Segédeszköz nincs hozzájuk. Kutatásuk darabonkénti átnézéssel történhet. A kérőlapon az állag nevét (s ismétlődő kutatáskor az irat sorszámát) kell feltüntetni. F 437. KOLOZSVÁRI ADÓÜGYI VIZSGÁLAT JEGYZÖKÖNYVE 1817-1818 1/5 csomó 1. 1/5 csomó Ez az állag egy, az Exactoratus Provinciális által Kolozsvár adótabelláiban és classificationis instrumentumában talált hibák megvizsgálására kiküldött bizottság jegyzőkönyve. A vizsgálat alapjául az országos főszámvevőségnek 1817. augusztus 9-én a Guberniumhoz tett jelentése szolgált. Ennek folyományai voltak a Főkormányszék 1817. november 20-i rendeletei, amelyekkel egyrészt kiküldte a bizottság elnökét Szabó János disctrictualis provinciális commissarius személyében, másrészt utasította Kolozsvár városának tanácsát: delegáljon mellé további személyeket a bizottságba. A vizsgáló bizottság (amelynek tagjai Szabón kívül egy királyi perceptor, továbbá kolozsvári senatorok és egy városi tiszt voltak) 1818. január 17-én kezdte meg működését, s az év május 5-én zárta le a vizsgálati jegyzőkönyvet. Munkája során kihallgatta a fertályok kapitányait, jegyzőit, s egyes pontokat illetően a kocsmárosokat, fogadósokat, téglavető mestereket, kerttulajdonosokat, bérlőket stb. is. A vizsgálat során felmerülő kérdések a következők voltak: a capitis et civica taxa problémái (itt többek közt kimutatást találunk azokról a polgárokról, akiknek 8 Ft-nál több a civica taxájuk, ill. azokról, akiknek taxája külső facultasukhoz képest kevésnek tűnik), a miserabilisként felvett személyek adózásképtelen voltának bizonyítatlansága, a conventionatus cselédek adója, malmok, ványolók taxája, fogadók, kocsmák jövedelmei és taxája, mészárszék jövedelme, pálinka- és serfőzőházak jövedelme, téglavetés és cserépgyártás jövedelme (részletes költségvetésekkel), kertek taxája, kormányhatósági tisztviselőknek hivatalból kompetáló lovak taxájának ügye, újonnan épített házak taxája, egyes személyek adózásának ügye, az adótabella és a classificationis instrumentum közti eltérések kérdése. A jegyzőkönyv kéthasábos. A vallomásokat csak azon esetekben vették fel benne egyenként, amelyekben egyes személyeket illető kérdésekről volt szó,