Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

hatósági rectificatiók egybevetésének alapján készültek. Kétfajta kimutatással találkozunk itt: az összes törvényhatóságok összesítő kimutatásaival és az egyes törvényhatóságok egyedi tabelláival. Az előbbiek a törvényhatóság, majd a perceptor nevét, azután az adó alól kivett földterület s a ráeső földadó mértékét közlik [1791 és 1793 közt a szántók és rétek mennyiségét holdakban adják meg, a szőlőkét octalitasokban; 1794-ben csak a kieső vetésterület mértékét közlik (köblösben), a ráeső földadót nem; 1795-től a szántók mértékét köblösben, a rétekét szekér szénában, a szőlőket veder borban adják meg, s ismét jelzik a földadó mennyiségét]. Az egyes törvényhatóságok tabellái előbb a helység és a földnek az adó alól elvonása által érintett adózók nevét közlik, azután azoknak a menteseknek nevét, akiknek kezére a föld került (ide általában a birtokos nevét vezették be, vagy annak jelzését, hogy a tabella nem adja meg a birtokos nevét), majd az adó alól kivett földterület mennyiségét (az összesítő kimutatásokkal azonos módon) és az adó így beállt csökkenését. Az iratok évrendben következnek a csomóban; egy-egy éven belül előbb az összesítő kimutatást találjuk, majd az egyes törvényhatóságok tabelláit (a törvényhatóságok hagyományos rendjében). Az állag végére került az adó alól kivett jobbágyföldek ügyével kapcsolatos néhány darabnyi hivatali levelezés. Segédeszköz nincs az állaghoz. így kutatása darabonkénti átnézéssel történhet. A kérőlapon az állag nevét (s az év és a törvényhatóság megjelölését) kell feltüntetni. F 397. ADÓTABELLÁK 1755-1779 4 csomó 1—4. 4 csomó Ez az állag jórészt az Exactoratus Provinciális 1790 előtti adótabella-anyagának töredéke (amelyhez ehhez jellegében közelálló más természetű anyagot is csatoltak). Feltehetőleg Mike Sándor válogatta össze, mutatványul, az Exactoratus Provinciális Szebenben hányódó régi iratanyagából. Négy csomója időben, térben (és bizonyos fokig adatszolgáltatásában is) eltérő iratokat tartalmaz. 1. 1755—1756. évi adótabellák Fodorháza, Iklód, ördögkeresztúr, Válaszút (Doboka megye), Lecsmér, Szilágysomlyó (Kraszna megye), Alsótorja, Lemhény (Háromszék), Oláhpián, Rehó (Szászsebesszék) helységekből. A tabellák rovatai: a családfők neve, a taxa, a három évre mentes advenák jelzése, exemptiójuk éve, az egy évre mentes új házasok jelzése, városi házak taxája, régi szántók terjedelme, három évre mentes irtványföldek terjedelme és az exemptio éve; az őszi vetés területe (külön-külön a búzáé és a rozsé), a tavaszi vetés területe (külön-külön a búzáé, zabé, árpáé, tönkölyé, haricskáé, együtt a lencséé, borsóé, babé, kenderé, lené, majd ismét külön-külön a kölesé és kukoricáé), a vetésterület egésze (az irtványok nélkül), a termék (vetőmag nélkül), a szénatermés (szekérben), az irtványréten termelt széna mennyisége és az exemptio éve, a bortermelés (vederben), az új telepítésű (három évre mentes) szőlők terjedelme és az exemptio éve, a rétek és szőlők területe köblösre átszámítva, az állatállomány fajtánként (lovak és ökrök együtt, tehenek, majd tinók, üszők és kétéves vagy idősebb csikók együtt, juhok és kecskék együtt, birkák — 6 évre exemptusok, a mentesség éve, taxájuk—, sertések— 2 éven felül —, méhkasok; az állatállomány értéke köblösre átszámítva), az egyes jövedelmek (proventus privati), a kézműves-