Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

rendelkezéseket; a biztos a főhadiparancsnoksággal is levelezett közvetlenül is). A hatóság központi feladata az újoncozás irányítása, ellenőrzése volt. A biztos ellenőrizte az újoncozás előmunkálatait; jelezték neki a sorozások időpontját, utalványoztak számára összegeket a sorozással kapcsolatos költségekre. Személyesen ellenőrizte vagy irányította magát a sorozást is. Hozzá kerültek a sorozás alóli mentesítések (egyetemi hallgatóké stb.) ügyei is. A biztos foglalkozott a pótsorozások ügyeivel is. Emellett a feladatkör mellett jóval jelentéktelenebb helyet foglalnak el a katonai beszállásolások ügyei (s ezzel kapcsolatban a katonai menettervügyek). A hatóságnál megforduló többi ügyek részben a szerv működésével kapcsolatosak (illetmény-, irodaberendezési, irodaszer-ellátási, számadási ügyek; helységnévtár összeállítása a kerületről stb.), részben egyedi ügyek. Az iratok évrendben, éven belül iktatószámok rendjében vannak elhelyezve a fondban. Az egyes évek irataival együtt találjuk az iktatókönyveket is; ezek az irat iktatószámát, praesentatumát, tárgyának kivonatát, az elintézés keltét és módját jelzik. A kutatás az iktatókönyvek alapján történhet a fondban. Kérőlapon az állag nevét és az iktatószámot kell feltüntetni. F 171. A FŐBIZTOSSÁGI SZERVEK VEGYES IRATAI 1762-1860-as évek 12 csomó, 2 kötet 1—14. 12 csomó, 2 kötet Az állagot a főbiztossági szervek más állagokba nem sorolható vegyes iratai alkotják. Az anyag első csoportja a katonai kórházak (Déva, Segesvár, Marosvásárhely, Szamosújvár, Csúcsa, Udvarhely, Beszterce, Szeben) iratai (zömmel az abszolutizmus első évtizedeiből, hivatali levelezés, kimutatások, számadási iratok). Ide került két katonai raktár (Hlye, Zilah) számadási anyaga is. Külön csomót alkotnak a hágatási jegyzőkönyvek (Beschál-Protocolle). Ezek az 1850-es évekből származnak; ménállomások szerint közlik a kanca tulajdonosának nevét, lakhelyét, a kanca színét, jegyét, korát, méreteit, a hágatás keltét és a hágó mén nevét. Jelentős helyet foglalnak el az anyagban az adóügyi vonatkozású, ill. a katonaságnak tett szolgáltatásokkal kapcsolatos iratok (kimutatások az adó és a quotta sydoxialis összegéről és befizetéséről s az adóösszegből tett kiadásokról, adórestantiákról, adóelengedésekről, utalványozásokról, extractus computualisok, ezredek évi elszámolása naturaliákról, jegyzék a perceptoroknak a computusra adott terminusokról, feljegyzési könyv computusról, előjegyzések taxafizetésekről), a Cassa Provinciálisból sóutak építésére utalványozott összegek kimutatásai, összeállítás az országos pénztár activáiról, a Cassa Provinciális vegyes egyéb kimutatásai, megjegyzések perceptorok számadásaira, kimutatás a perceptori liquidatiókról, liquidatio jegyzőkönyve. Az állagba került egy jegyzék az 1788—1790-i török háború alatt a Cassa Provinciálisból tett s még nem bonificált kiadásokról (ezek conductor, ill. magazinalis commissariusok napidíjai), valamint a főbiztosság két „albuma" (ezek főbiztossági tisztségek szerinti csoportosításban tartalmazzák előbb az illető tisztségnél használatos esküformulát, majd a tisztség betöltőinek nevét, szolgálatuk kezdetének és végének időpontját, a 19. századiaknál már az eskütétel napját és a kinevezésre vonatkozó rendeletet is; a két kötet részben fedi egymást, de az első csak az 1840-es évekig