Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

Az iratok törvényhatóságok rendjében követik egymást az állagban. Segédeszköz nincs az iratokhoz. Kutatásuk darabonkénti átnézéssel történhet. A kérőlapon az állag és a törvényhatóság nevét kell feltüntetni. P 337. KIMUTATÁSOK, ATTESTATUMOK ADÓHÁTRALÉKOKRÓL 1777-1847 3 csomó 1—3. 3 csomó Ez az állag különböző időszakokból (1777—1780, 1822—1824, 1834—1847) lényegében hasonló jellegű kimutatásokat, attestatumokat tartalmaz a törvényhatóságok adórestantiáiról. Az iratoknak két alaptípusa van. Az egyik a törvényhatóság attestatuma arról, hogy egy adórestantia minek következtében állt elő. Itt általában a csekély pénzforgalomra s alacsony terményárakra panaszkodnak a törvényhatóságok, amellett — az időszaktól függően — az adónak ércpénzben való felszedésére (1822 után), az ínségre (1834 tájt), a marhavészre, termékek szűkére stb.; más esetekben jelzik, hogy a hátralékos összeg tulajdonképpen nem is restantia, hanem relaxálandó összeg— tűz-, víz-, jégkárosultakra kivetett s be nem hajtható adó, juhosgazdák adója stb. —, amelynek törlése iránt még nem érkezett döntés. Ezek részletesség tekintetében eltérőek, vannak olyan bizonyságlevelek, amelyek pár sorban adják meg a késedelem magyarázatát, mások több oldalt töltenek ki ezzel. A másik alaptípus a kimutatásoké. Van olyan kimutatásunk, amely csak a törvényhatóság restans helységeinek nevét és a hátralékos összeget tartalmazza; más kimutatások azt jelzik, hogy az egyes helységeket mely évekből mennyi restantia terheli; ismét mások feltüntetik azt is, hogy ebből az elszámolási időszakban mennyit törlesztettek (itt is több variánssal találkozunk: helyenként csak magát a törlesztés összegét közlik, másutt azt is, hogy ez készpénzben vagy téli és nyári naturalia-szolgáltatásban történt-e, s mennyi az utóbbiak készpénzellenértéke); további kimutatások csak a törvényhatóság egészét illetően jelzik a restans összeget, annak feltüntetésével, hogy ez az összeg az adózóknál liquidatio alá vont perceptoroknál stb. van-e kinn stb. A két fő típus is variálódik: egyes esetekben az attestatumok mellett táblázatok is találhatók, másutt a tabellába kerültek (esetleg megjegyzésszerűen) a másutt bizonyságlevélbe kerülő adatok. Az iratanyag nem alkot időben folytonos sorozatot. Egyes részeinek rendje eltérő: ahol az iratok főbiztossági iktatószámot kaptak, ott ezek rendjében vannak elhelyezve, másutt törvényhatóságok rendjében. Segédeszközül az iktatott anyaghoz a Supremus Commissariatus Provinciális általános iratainak mutatói szolgálnak; a többi iratokban a törvényhatóságok szerinti rend teszi lehetővé a tájékozódást. A kérőlapon az állag nevét, az évet s az iktatott iratoknál az iktatószámot, másutt a törvényhatóság nevét kell feltüntetni. F 368. EZREDEK TARTÁSÁNAK KIMUTATÁSAI 1755. december —1756. október 1 csomó 1. 1 csomó Ez az állag Erdélyben állomásozó ezredek ellátásának kimutatásaiból áll. Ezek ezredenként és havonként készültek. Jelzik, hogy az ezred egyes részei mely törvényhatóságokban vannak beszállásolva, mi az egyes rangfokozatokba tar25 Erdélyi kormányhatósági levéltárak 385