Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

könyveket. A jegyőkönyvek néha más megye jegyzőkönyveit felölelő kötetbe kerültek. Segédeszköz nincs az állaghoz. Kutatása a viszonylagos érvényű időrend alapján történhet. A kutató a kérőlapon az állag és a törvényhatóság nevét és az évszámot tüntesse fel. F 143. EXTRACTUS LITTERARUM ET LITTEEALIUM INSTRUMENTORUM DIVERSAS FAMILIAS TANGENTIUM (Erdélyi nemesi családoknak a Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltárában őrzött birtokjogi iratainak elenchusai) 16 — 17. század 1 kötet 1. 1 köte Ez a kötet a Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltárának erdélyi nemesi családok birtokjogait illető irataihoz készített elenchus; Brinyi Sámuel munkája, aki a 19. század első felében működött a káptalani levéltár requisitoraként. A birtokjog-biztosító iratoknál szokásos részletességű feljegyzéseket közöl az iratokról. Az egy-egy családot illető iratokra vonatkozó bejegyzéseket egy csoportban közli, az egyes családokkal kapcsolatos bejegyzések azonban minden rendszer nélkül követik egymást. A kötet végén betűsoros névmutató található. Ez a kötet lapszámaira utal. A segédkönyv támpontokat szolgáltat a Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltárában folyó kutatáshoz. A kérőlapon az állag nevét kell feltüntetni. F 144. „MÚZEUM" 1691-1861 2 doboz 1—2. 2 doboz Ebben a gyűjteményben néhány alkotmányjogilag fontos iratot egyesítettek. Ide került a Diploma Leopoldinum, a Pragmática Sanctio erdélyi törvénybe iktatása (1722) és megerősítése (1723), az Erdélyt nagyfejedelemség rangjára emelő diploma (1765; ez arany függőpecséttel lévén megerősítve, ma a Regnicolaris Levéltárban van elhelyezve), a Diploma Leopoldinum 1792-ben I. Ferenc és 1837ben V. Ferdinánd által történt megerősítése, végül I. Ferenc József 1860. októberi diplomája (egy-egy magyar, német és román példány) és 1861. februári pátense (hasonlóan három példányban, a három erdélyi nyelven). Az oklevelek díszes kiállításúak. Kiállításuk időrendjében vannak elhelyezve. Segédkönyv nem készült hozzájuk. A kutatónak az irat címszerű megjelölését kell feltüntetni a kérőlapon.