Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

néhány kisebb birtok kivételével) magánosok kezére került. A kincstár azzal a követeléssel lépett fel ezekkel a birtokosokkal szemben, hogy mutassák be (produkálják) a kincstári birtokon gyakorolt birtokjogukat igazoló iratokat. Ezt az eljárást, amelynek során az iratokat bemutatták, megvizsgálták, productiónak, ill. abban a formájában, amelyet iratanyagunkban 1769-től találunk meg, productionalis pernek nevezzük. A gyűjtemény két részre különül. Első része jegyzőkönyv (több példányban) az első Habsburg-kori productióról, a Bethlen Miklós Önéletírásában részletesen (bár nem mindenben hűen) leírt 1702. évi productionalis eljárásról. A productionalis eljárás ekkor a Cameratica Commissio, a Gubernium és a tábla előtt folyt. A jegyzék, amely az eljárás emlékét őrzi, csak a birtokjogot igazoló iratokat ismerteti; az egyes birtokok dolgában döntést nem tartalmaz. Értéket elsősorban az ad neki, hogy az esetek egy részében részletes kivonatokat közöl a birtokadományozási, -elzálogosítási oklevelekből. Nyomon kísérhetjük belőle a kincstári birtokok magánkézre jutásának útját. A productio a gyulafehérvári, fogarasi, szamosújvári, kővári, görgényi, gyalui és dévai uradalomra terjedt ki; teljes azonban aligha lehetett, hisz az eljárás csak 1702. június 12-től 1702. augusztus 16-ig tartott. A jegyzék csak egy része az 1702. évi productio egész iratanyagának. Az erre vonatkozó iratanyag az Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak más állagaiban és feltehetőleg családi levéltárakban található. A gyűjtemény másik része az 1769 és 1829 közti productiókat öleli fel. Ezek a productiók per formájában folytak. A pert a kincstár indította meg képviselője, a fiscalis director útján. A fórum productionale, amely előtt a per lefolyt, a következőkből tevődött össze: a Gubernium (ennek tanácsosai közt a thesaurarius is helyet foglalt), a királyi tábla és a magyar megyék és vidékek, valamint a székely székek vezető tisztviselői. Elnöke a gubernátor, távolléte esetén megbízottja, így a Gubernium rangban legidősebb tanácsosa volt. (Bruckenthal Sámuel királyi biztossága idején, gubernatori kinevezése előtt őt illette az elnöklés joga.) A fórum tagjainak általában csak egy része jelent meg az üléseken. Ülésszakokat (az iratanyagból megállapíthatóan) korábban évente többször, majd legfeljebb ha évente egyszer tartottak. Vannak azonban egész évtizedek, amelyekből semmiféle ilyen iratanyagunk sem maradt fenn. A productionalis per is a birtokjogot igazoló iratok bemutatásából és megvizsgálásából állt, a perek irataiban azonban (az 1702. évi jegyzékekkel ellentétben) megtaláljuk a birtokjog dolgában hozott ítéleteket is. Értékessé az iratokat itt is elsősorban a bemutatott iratok kivonatai teszik. Ezeket a perkivonatok gyakran egészen részletesen ismertetik, a fórum productionale jegyzőkönyvei viszont röviden foglalják össze. Az 1702. évi számos productio jegyzékei a következő adatokat tartalmazzák: a producens neve és a productio napja; annak a jószágnak megnevezése, amelyről a productio történt; hogy került magánkézre az illető birtok, birtokrész stb. (ki tette az adományt, hogy zálogosította el a jószágot; kinek történt az adományozás, ill. elzálogosítás, az utóbbi esetén mi volt a zálogösszeg. Ebben a rovatban találjuk meg a birtokjogot biztosító iratok kivonatát); adományként vagy zálogképpen került-e magánkézre a birtok, s ha zálogképpen, mennyi volt a zálogösszeg, ki volt a birtok első elnyerője (itt találjuk a birtok kézről kézre való vándorlására vonatkozó feljegyzéseket); s hogy egyes magánkézen levő birtokokról vagy birtokrészekről stb. miért nem történt meg a productio. A jegyzékeket uradalmanként vették fel. Az egyes uradalmak jegyzékein belül a bejegyzések 23* 355