Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

Alsó-Fehér megyében), a mezei rendőrség ügye, a perfolyamat ügye általában és az országgyűlés alatti perfolyamat ügye, Erdély közigazgatási felosztásának kérdése, a székelyek ispánja tisztségének visszaállítása iránti kérelem. Az iratok közé kerültek törvényjavaslat-szövegek is, s az 1825—1827-i országgyűlés után Magyarországon működő országgyűlési rendszeres bizottságok egyes munkálatainak kivonatai. Az anyag általában az 1840-es években keletkezett; kivételt csak egy 1863-ban, a székelyföldi úrbériség és a székely örökség ügyében benyújtott vélemény képez. Az iratok részben előzetes tervezetek, egyes vélemények vagy bizottsági operatum-fogalmazványok, részben törvényfogalmazványok s a törvényjavaslatokat kísérő feliratok. Segédeszköz nem készült a sorozathoz. Kutatása így darabonkénti átnézéssel történhet. A kérőlapon az állag és a sorozat nevét és az irat közelebbi megjelölését kell feltüntetni. 17. VEGYES ORSZÁGGYŰLÉSI IRATOK 1790-1848 129. y

2 csomó Ez a sorozat az 1790 és 1848 közti országgyűlések vegyes iratait tartalmazza. Az iratok zöme az országgyűlés elnökéhez intézett beadvány, kérvény: egy-két rescriptum, gubernatori rendelet, iratjegyzék is található köztük. Tárgyukat illetően részben sérelmi iratok (Udvarhely városának kérelme a polgári telken lakó lustrált személyeknek a polgári rendbe számítása iránt és a szék állásfoglalása; a fiscalis director véleménye Udvarhely város sérelmei tárgyában; Szamosújvár sérelmeinek ügye; ércbányászok sérelme; a g. n. e. consistorium sérelmi irata); egy kereskedelmi tervezet is került ide. Más ügyek az országgyűlés funkcionálásával kapcsolatosak (regalis kiküldése, a kérelemvizsgáló bizottság jelentése a követi megbízólevelek felülvizsgálatáról, követek visszahívása vagy kérelmük hazamehetésre, kérvény a diétáról távolmaradhatásra; ide számítjuk még az országgyűlési bizottság névsorát, meghívót rendszeres bizottság osztályának ülésére, jegyzékeket lezáratlan országgyűlési ügyekről, ill. még levéltárba nem helyezett iratokról, vegyes országgyűlési irományokról). Indigenatus, ill. indigenatus-taxa elengedése iránti kérvénynek is kerültek ide. Külön említendő végül egy rescriptum az országgyűléshez a váradi káptalan iratainak kiadása tárgyában. A sorozatban évrendben követik egymást az iratok. Segédeszköz nem készült hozzájuk. Kutatásuk így darabonkénti átnézéssel történhet. A kérőlapon az állag és a sorozat nevét és az irat közelebbi megjelölését kell feltüntetni. 18. AZ 1863-1864-1 ORSZÁGGYŰLÉS IRATAI Az 1863—1864-i országgyűlés különleges helyet foglal el az erdélyi országgyűlések sorában. Itt már nem rendi országgyűlésről van szó, hanem különleges típusról. A gyűlésen egyrészt választott népképviselők ülnek, másrészt (az 1848 előtti gyakorlat maradványaképpen) királyi hivatalosak—változatlanul egy kamarában, mint 1848 előtt. A gyűlés összetételével kapcsolatos különleges problémákkal (magyar képviselők távolmaradása) itt ugyanúgy nem feladatunk foglalkozni, mint az országgyűlés történetével; csak a kérdés irodalmára utalunk.