Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

13. ELINTÉZETLENÜL MARADT KÉRVÉNYEK 1791-1795 127. 1 csomó Ez a sorozat az 1790—1791-i, 1792-i és 1794-i országgyűlésekhez benyújtott és elintézetlenül maradt kérvényeket tartalmaz. Egyes kérelmek, sérelmi iratok benyújtója lehet egy-egy natio vagy az erdélyi városok összessége, vallásfelekezet, egy-egy város, törvényhatóság, család vagy magános személyek stb. A székely natio pl. mint olyan lép fel adósérelmei tárgyában, az országos főtisztségekből nem kellő arányban való részeltetése miatt; székely törvényhatóságok panaszolják a határőrséggel kapcsolatos sérelmeiket, a királybíró választásától való elrekesztésüket, adóügyi gravaméneiket, szabad székelyeknek a jobbágyokéval azonos közterhek viselésére való szorítását, kérvényezik a székbe telepedett románok kitelepítését s helyettük székbeli székelyek telepítését; a székely határőr-katonaság is együttesen lép fel sérelmei orvoslásáért. A városok követei is együttesen kérik küldőik kiváltságainak helyreállítását, de egyes városok és kiváltságos helyek is (Torda, Dés, Szék, Hátszeg, Zetelaka, a két Oláhfalu, Hétbükk) jelentkeznek panaszaikkal. A kővárvidéki nemesség is memorialisszal fordul az országgyűléshez, a tasnádi nemesek is jogaik visszaállítását követelik. Alsó-Fehér megye a református püspöki jószágoknak a pura fiscalitasok közül való kivételét kéri; az unitárius felekezet a tisztségekben nem kellő arányban való részeltetése miatt emel panaszt. Más kérvények benyújtói már egyes személyek, családok vagy kisebb csoportok: egyes személy adóügyéről, indigenatus iránti folyamodásról, armalisok publikáltatásáról, tisztség elnyeréséről, katonatiszti előléptetésekről, postamesterek fizetésének javításáról, megyei adótárnokok felmentvényének írásban való kiadásáról, határvita- bonificatióügyekről, család egykori birtoka visszanyeréséről, manufaktúra ügyéről esik szó bennük. Háromszék az atyjuk telkét műveletlenül hagyó jobbágyfiak, ill. a cigányok szabad költözése ügyében is kérvényez az országgyűléshez, s együttesen terjesztette fel a székbeli privatum gravameneket. Az iratok az országgyűlési iratok sorszámainak rendjében foglalnak helyet az állagban. Segédeszközül egy jegyzék szolgál hozzájuk, amely a kérvény benyújtóját, az évet, a Diaetalia-számot, az exhibitum és a mellékletek darabszámát jelzi. A kutatás e jegyzék alapján történhet. A kérőlapon az állag nevét, az évet és a sorszámot kell feltüntetni. 14. AZ 1841-1843-1 ORSZÁGGYŰLÉS KÉRELMI ÉS SÉRELMI BIZOTTSÁGÁNAK IRATAI 1842-1843 125. 1/8 csomó Az országgyűlések e bizottságának általában nagy jelentősége volt. Elsődleges feladata ti. az egyes natiók, vallásfelekezetek, törvényhatóságok, városok és más helységek, testületek és egyes személyek által a diéta elé terjesztett sérelmek előzetes felülvizsgálata, rendszerezése s véleményes jelentéssel az országgyűlés plénuma elé terjesztése volt; feladatkörének másik része, a kérelmek hasonló előzetes megvizsgálása, jórészt ehhez kapcsolódott (hisz a kérelmek részben épp a