Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)
MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)
az 1775-i bírósági működési norma, II. József rendelete az úrbéri viták intézését illetően, az úriszéket és a triduale forumot illető rendelkezések, a fórum mixtumok — határőrök és polgári személyek közti pereket ellátó vegyes bíróságok — feloszlatása, a Fiscalis Directoratus és személyzete instructiói; részben ide számithatjuk az 1694-i országgyűlés törvénycikkeit az Erdélyi Udvari Kancellária — akkor rendi elnevezése szerint alkancellária — felállításáról), részben a perfolyamattal (a királyi tábla tervezete a perfolyamat gyorsításáról stb.); más iratok tárgya vegyes bíráskodási ügyek (testvérek közti osztozás, dilapidatio, csőd, sequestrum, intabulatio, zálogos perek, örökösödés, katonaszökevények és rejtegetők elleni eljárás) szabályozása, különleges bíráskodási ügyek (cameralisták jurisdictiója és fóruma, görögök és bulgárok kiváltságai). Ide kerültek Lázár János megjegyzései a Codex Theresianus címét illetően. Végül néhány irat tárgya a bíráskodással közvetlen kapcsolatban nem álló ügy (indigenatus-törvények, az adóügyet és a nemesi só árának emelését illető rescriptumok, II. József német nyelvrendelete, 1692-i törvény a pecsétek szabályozásáról, az 1792-i törvénycikkek). Az anyag harmadik fő része a bizottság, ill. elnöke hivatali levelezéséből, törvényhatóságoknak a bizottság körleveleire adott válaszaiból, Teleki Sámuel udvari kancellárnak a szerv munkálataira tett megjegyzéseiből áll; megküldték neki a munkája során szükséges törvénycikkeket, kiváltságleveleket, jogi szakmunkákat, országgyűlési ülés jegyzőkönyv-ki vonatokat, más rendszeres bizottmányok ülésjegyzőkönyv-extractusait, a Batthyány Ignác püspök által a Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltárából kivett iratok jegyzékeit, törvényhatósági sérelmekre vonatkozó iratjegyzéket stb.; a bizottság a Guberniumhoz terjesztette fel elaboratumait, egyes tagjainak különvéleményeit. Egy további csoport Bánffy György 1803. február 5-i felségelőterjesztéséből (a bizottság munkálatait illetően), valamint Koszta István és ismeretlen személyek bíráskodási elvi kérdéseket illető vegyes feljegyzéseiből áll. Az anyagban található a bizottság által kidolgozott sanctio criminalis (két kéziratos példányban; egyikük hiteles) és a bizottság nyomtatott operatumai. Ide került végül az 1790—1791-i magyarországi országgyűlés által kiküldött bíráskodási rendszeres bizottmány egy iratjegyzéke. A sorozatban a fenti sorrendben követik egymást az iratok. Segédeszköze csak a bizottsághoz áttett iratoknak van (egyszerű jegyzék); az ülésjegyzőkönyv azonban maga is segédeszközül szolgál a bizottság, ill. elnöke hivatali levelezéséhez (az ülésjegyzőkönyvben ti. az egyes üléseken belül sorszámmal vannak ellátva a tárgyalt ügyek, a hivatali levelezés irataira pedig rávezették bizottsági tárgyalásuk keltét és ülési sorszámukat). Az anyag többi része darabonkénti átnézéssel kutatható. A kérőlapon az állag és a sorozat nevét és a szükséges sorozatrész megjelölését kell feltüntetni. c) AZ EGYHÁZÜGYI BIZOTTSÁG IEATAI 1793-1794 107. 1/2 csomó Az egyházügyi bizottságnak 1793. január 18. és 1794, szeptember 17. közötti ülés jegyzőkönyvei, operatumának két kéziratos példánya és néhány idevágó vegyes irat maradt az állagban. E bizottságnak három fő feladata volt: az egyes bevett felekezetek közt 1691 óta történt templom-, iskola-, más egyházi vagyon-