Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)
MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)
F 128. CÉHIRATOK 15—18. század 3 csomó 1—3. 3 csomó Ez a gyűjtemény céhkiváltságlevelek, céharticuhisok, céhstatutumok másolatait és egyéb, a céhek életével kapcsolatos iratokat tartalmaz. Az említett másolatok 1769-ben (elvétve később) kerültek a Gubernium levéltárába. A királynő 1769. február 11-én hívta életre a Gubernium alá rendelt testületként a Commissio Commercialist. Ennek a szervezetnek volt feladata az erdélyi céhek kiváltságainak, articulusainak és statútumainak felülvizsgálata is. így kerültek ezeknek az iratoknak másolatai a Commissio Commercialis iratai közé. Később külön gyűjtemény alakult ki belőlük. Az anyagnak ez a része ma már nem teljes. Ezekkel az iratokkal együtt a céhek életével kapcsolatos más anyag is került a gyűjteménybe: céhek működését szabályozó törvénycikkek vagy kivonataik az erdélyi fejedelemség időszakából, a Guberniumnak egyes céhek jogait védelmező rendeletei, hatóságok levelezése céhkiváltságokkal kapcsolatban stb. A céhek kiváltságlevelei azoknak a jogoknak leírását tartalmazzák, amelyeket a királyok, fejedelmek vagy más, ilyen kiváltságok adására jogosult hatóságok a céhek számára biztosítottak. Ezek az iratok a 15—18. századból származnak. A céhek articulusai a céhnek elsősorban belső életét szabályozták. Tartalmazták ugyan a céh kiváltságait is, de az articulusok nagy többsége a belső élet kérdéseivel foglalkozott: kik lehetnek a céhek tagjai, mi a céh szervezete, hogy működik ez, mik a céh tagjainak kötelességei. Szabályozták az inasévek, a legénymunka, a mesterség elnyerésének feltételeit. A céh tagjainak magánéletére vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaztak. Az articulusoknak nem volt szoros sémája: a szabályozás kevesebb vagy több pontból, esetleg több szakaszból állt, amelyek mindegyike számos pontot tartalmazott. Gyakran a céh articulusai közé iktatva, más esetekben külön találjuk meg a céh határozmányait, elvi jelentőségű ügyekben kelt döntéseit vagy ilyen ügyekben felettes hatóságok (az illető helység tanácsától mint sedriától fel a Guberniumig) végzését, ül. ítéletét. Az anyagban hatóságok hivatali levelezése, céhjogokat védelmező rendeleteik stb. is találhatók. Ezek közül külön figyelmet érdemelnek azok, amelyek egyes céhek jogait védelmezik céhen kívüli kereskedők (örmények stb.) eüen. A gyűjtemény ma nem teljes. A legnagyobb súllyal a mészáros-, varga- és tímárcéhek ilyen jeUegű iratai vannak képviselve. Több-kevesebb anyaggal szerepelnek rajtuk kívül a bognárok, kádárok, kovácsok, lakatosok, esztergályosok, ötvösök, rézművesek, sárgarézművesek, ónművesek, fésűsök, gombkötők, szűcsök, szabók, csizmadiák, nyergesek, szíjgyártók, késesek, kardhüvelygyártók, fazekasok, molnárok, szappanosok, takácsok, posztószövők, abaposztószövők, paszománykészítők, kötélverők, sebészek és borbélyok; jelentéktelen anyaggal (vagy egykori anyaguk helyén őr jegyekkel) más céhek is. A gyűjteményben szereplő céhek nagy többsége szász területről való. Az iratok különböző természetűek: oklevélformában kiadott privüégiumok, articulusok (amelyekről a másolat az esetek nagy többségében az oklevél külső formájának megtartásával készült), hivatali levelezésből származó iratok (jelentések, ül. fogalmazványaik, rendeletek stb.), törvénycikkek feljegyzésszerűen készült extractusai stb. Előfordul az is, hogy egy-egy céh jogait biztosító és 20* 307
