Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

csoportot alakított. Ezen belül időrendben helyezte el az anyagot. A két Apafi levéltárából való tárgyilag csoportosított iratokban már az anyagnak az Országos Levéltárba kerülte után hajtott végre újabb rendezést Barabás Samu, az erdélyi osztály egykori vezetője. Az anyag egy részét (Curiosa oeconomica Apafiana) több kis sorozatra osztotta (Missilisek, Folyamodványok, Conventiók, Hadi regulák, Udvartartási vegyes iratok, Vegyes iratok). Az egyes csoportokon belül időrend érvényesül. Segédeszköz nem készült az állaghoz. Kutatása az iratok darabról darabra való átnézésével történhet. A kérőlapon az állag nevét kell feltüntetni, s megjelölni azt az állagrészt, amelyre a kutatónak munkája során szüksége van. 1—2. F 126. TÖRTÉNELMIEK 1435-1691 1 téka, 1 kötet 1 téka, 1 kötet Ez az állag történeti szempontból fontosaknak ítélt iratok gyűjteménye. Az abszolutizmus korában hozták létre. Iratjegyzékének készítésmódja és az összeválogatás szempontjai alapján a „Királyi hitlevelek ..." nevű állaggal érintkezik. Néhány iratot kivéve közjogi és politikai vonatkozású iratokat tartalmaz: Habsburg-uralkodók assecuratoriáit az erdélyi rendek részére, válaszaikat a rendek követeléseire, békeszerződéseket az erdélyi fejedelmekkel, Báthori Zsigmondnak Oppeln és Ratibor hercegsége adományozását. Itt helyezték el a balázsfalvi szerződés (1687) egy másolatát és a szerződéssel kapcsolatos tárgyalások iratait. Az anyag másik csoportja Erdély és a Török Birodalom viszonyát világítja meg. Ezek az iratok a fej edelem választásokkal, a fejedelmeknek nyújtandó török katonai segítséggel és erdélyi seregnek a török seregek segédcsapataként hadba vonulásával, Erdély határszéle erődítésével kapcsolatosak. Más iratok külállamokról beszámoló információkat tartalmaznak; a török hatóságokkal való levelezés egyszerű mintái is vannak a sorozatban. További iratok az erdélyi fejedelmek és a román fejedelmek viszonyára vetnek fényt. Van a gyűjteményben a lengyel királyival való levélváltás is. Végül maradt az iratok közt néhány Erdély, ill. a valaha hozzá tartozott részek belügyeit illető irat: Várad és Bihar adózását illető királyi rendelet (1477), Bethlen Gábor egy commissiója a kincstartói állás betöltésével kapcsolatban, 1671-ből erdélyi tábori szabályzat. Az I. kötet iratai időrendben, jelzettel ellátva palliumban fekszenek. Ezekhez iratjegyzék készült. A II. kötet az előbbi kötet iratjegyzékében 13. sz. alatt szereplő iratokat tartalmazza. Ezek ma időrendbe vannak osztva. Az iratok egy részéhez egy füzetben német kivonatok készültek. A füzet jelzeteket ad meg. A török iratok hátlapjára magyar kivonatok kerültek, a román fejedelmek levelezéséhez pedig latin fordítások. A kérőlapon az állag nevét és a jelzetet, a 13. sz. alatti iratoknál pedig a közelebbi megjelölést is fel kell tüntetni. Az állag kutatása a jegyzék alapján, ill. darabonkénti átnézéssel történhet. A kérőlapon az állag nevét és a sorszámot kell feltüntetni. 20 Erdélyi kormányhatósági levéltárak 305