Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

11—18. Iratok 19. A központi bizottság iktatókönyvének töredéke 20—23. A központi bizottság mutatókönyvei 24. Nemes Kolos Vármegye Birtokosok Neveinek és Birtokainak, úgy ezekből 1809béli Insur. 4lk Artieulus értelme szerént egybe számitott Telkeinek Betűrendi Foglalattya 1809— 1820-as évek 1809 1809—1810 1810 8 csomó 1 kötet 4 kötet 1 kötet Ez az állag különböző hatóságoknak olyan iratanyagát tartalmazza, amely az 1809-i erdélyi nemesi felkelés végrehajtása során vagy a felkeléssel kapcsolatos ügyek későbbi intézése folytán jött létre. A nemesi felkelés megszervezése 1808 őszén kezdődött el. Bánffy gubernátor 1809. május 6-án, az Approbatae Gonstitutiones és az 1692-i gubernatori instructio megfelelő szakaszaira, illetve pontjára való hivatkozással egybehívta az országgyűlést az insurrectio ügyeiben döntések hozatalára. Minthogy azonban a gyűlés megnyitásáig (június 15.) még több mint egy hónap volt hátra, a hadiesemények következtében pedig nem volt vesztenivaló idő, a Kolozsvárra gyülekező rendek és a Gubernium már az országgyűlés megnyitása előtt „atyafiságos tanácskozásokat" tartottak. Együttes üléseken beszélték meg (május 8-tól kezdődőleg) az insurrectio legfontosabb kérdéseit (a katonai rendtartásokat, a felszerelés fő kérdéseit), majd négy bizottságot alakítottak. Az első bizottság „az Insurrectionak elrendelését" végezte, „a'melyben tartozik azon Princípiumoknak megállapítása: a) Melyik Neme légyen a' Felülésnek? b) Ki tartozik felülni? c) Ki ezen kötelességtől törvényesen ment?" d) A sereg beosztása. A második bizottságnak az insurrectio mindennemű költségeire anyagi fedezet biztosítására kellett tervet kidolgozni. A harmadik bizottság a felkelés finanszírozását ellátó pénztárak administratió jávai, a tőlük való szám vétellel, a sereg részére szolgáltatandó termények kivetésével, beszolgáltatásával és az erről való számvétellel kellett hogy foglalkozzék. A negyedik bizottság munkájának „Tárgya a' Tyrók Statutiojának könnyebbítése és módja". Mind a négy bizottság a Gubernium, a három nemzet és a taxális helyek képviselőiből állt. A bizottságok az országgyűlés elé terjesztették munkálataikat, s az egy hónap leforgása alatt meg is alkotta a felkelő sereg felállításához szükséges törvénycikkeket. Az I. tc. szabályozta az insurrectio módját. A II. tc. a béke idején tartandó lustratiókkal és fegyvergyakorlatokkal foglalkozott, a III. tc. a hadrakelt seregben érvényes fegyelmi rendszabályokkal és büntetőtörvényekkel. A P7—VI. tc. tartalmazta a felkelési alap létrehozására vonatkozó intézkedéseket. A VII. tc. a commissari atica-ügyekkel és a magazinokkal foglalkozott, a VIII. tc. az újoncállítással, a IX. tc. a katonalovakban megajánlott subsidiummal. Végül a X. tc. arra nézve kívánt biztosítékot teremteni, hogy az előző törvénycikkek nagy veszély idején hozatván, ideigleneseknek tekintessenek, s ne csorbítsák az ország „alaptörvényeit", a nemesi praerogativát és a tulajdonjogot. Az országgyűlés július 15-én fejezte be munkáját. Az insurrectióval járó teendők irányítását — amennyiben ez nem a főhadiparancsnokság feladata volt — a központi felkelési bizottság (Commissio Centralis in Negotio Insurrectionali) vette át.