Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)
MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)
Ez az állag többféle provenienciájú anyagot tartalmaz. Anyagának egy részét valóban a Gubernium adóügyi bizottságának (Commissio Contributionalis, Commissio in Re Tributaria) iratai teszik; más része azonban a proveniencia szempontjából a Cancellaria rei Contributionalis revisoría és az Exactoratus Provinciális fondjába tartozik, az elnevezés tehát nem fedi pontosan az állag való tartalmát. A Cancellaria rei Contributionalis revisoría az Exactoratus Provinciális 1764-i feloszlatásakorjöttlétre. Az országos jövedelmek számvételét végezte. A Commissio Contributionalis a Gubernium bizottsága volt (instructiója nem maradt fenn; 1770-ben kezdte meg működését). Az Exactoratus Provinciális újrafelállítását az 1771. december 6-i rescriptum rendelte el. Ez határt vont az adóügyi bizottság és az országos főszámvevőség hatásköre közt; az előbbi az adó kivetésének, begyűjtésének és adminisztrációjának ügyeivel kellett hogy foglalkozzék, a többi (elsősorban szám vételi) ügy az Exactoratus Provinciálisra maradt (F 46. 1771:2943). Az állagot mindezen hatóságoknak a jelzett korszakból származó iratanyag-töredékei teszik: a Cancellaria rei Contributionalis revisoría és az Exactoratus Provinciális felterjesztései az adóügyi bizottsághoz, egyes esetekben pedig magához a Guberniumhoz. [Az anyag egy részénél kérdéses, hogy az Exactoratus Provinciálisnak a bizottsághoz tett felterjesztésének tekintendő-e. Az Exactoratus Provinciális tényleges vezetője ti. — a bizottságnak a Guberniumhoz 1772. június 17-én tett jelentése tanúsága szerint (F 46. 1772:6300) — assidense volt a bizottságnak.] Az iratok tárgya az adóigazgatás legkülönbözőbb területeit öleli fel. Az adókivetésnek magának is számos problémájával találkozunk itt. A Bruckenthal-féle adórendszer bevezetése még nem zárult le 1771 elején, amikorról az első iratok valók: a földek három calcaturára való felosztása, az allodialis és colonicalis földek megkülönböztetése, az adó alá eső termőterületek felmérése, a classificatio sok gondot okozott, amint a törvényhatóságok jelentéseiből, magánosok kérvényeiből és Johann Franz Ernst Wolffnak (a későbbi viceexactornak) a bizottsághoz tett felterjesztéseiből értesülünk. Az adózók személyei közül egyéb bizonytalanságok is adódtak (kétes nemesek, alsóbb kincstartósági tisztek, papok adójának ügyei). Befolyásolták az adókivetést a mentesítések (tűz-, jég-, árvíz- stb. kárral sújtott személyek vagy falvak, elaggott s így az adó fizetésére képtelen személyek). Az adókivetés, -begyűjtés és -beszolgáltatás menetéről, az adó összmennyiségének, az adózók számának növekedéséről és csökkenéséről szintén készültek jelentések a bizottság, illetve a Gubernium számára. A Cancellaria rei Contributionalis revisoría és az országos számvevőség emellett felülvizsgálta az adókezelés pontos vitelét. Az iratanyag egészen kis töredéke a három hatóság teljes anyagának. Az anyagnak majdnem fele 1771. évi; 1772—1775-ből nincsenek iratok, 1776-ból van egy, 1777-ből megintcsak nincs irat az állagban. 1779—1784-ből évente néhány darabot találunk, 1785-ből egyet sem. Az ülés jegyzőkönyvek rendszere: az egyes üléseknél feltüntetik a résztvevők neveit, majd az egyes ügyek kivonatát és a rájuk nézve hozott határozatokat közlik. Az iratanyag nagy része fogalmazvány, kisebb része a bizottsághoz érkezett irat. Ma részben a bizottságban megtárgyalásuk kelte, részben saját keltük alapján egyetlen sorozatba vannak egyesítve, provenienciára való tekintet nélkül. Segédkönyve nincs, a kutatás az iratokban csak az állag átforgatásával történhet. A kutató a kérőlapon az állag nevét tüntesse fel; ismétlődő kutatásnál a szükséges darabok közelebbi jelzetét is.
