Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

hozva a járvány kórokozóit is. Ha a ragály már az országban is terjedni kezdett, helyi zárlatokkal, gyógykezeléssel, fertőtlenítéssel próbálták útját állani. A bizottság ülés jegyzőkönyveiben és iratanyagában részben a járványokkal kapcsolatos jelentések találhatók, részben az egészségügyi szervezet fenntartására vonatkozó intézkedések, jelentések. A leggyakrabban a contumaciák, a határszéleken felállított veszteglőintézetek ügyei szerepelnek az anyagban. Járvány esetén természetesen az egészségügyi apparátus is felduzzadt (a legkülönbözőbb személyekkel, a különleges biztosoktól kezdve az újonnan felvett kordonőrökig). A szerv iratanyagából csak töredékek maradtak fenn. Időrendben a következő hatóság, amelynek az állagban iratanyaga van, a Gubernium kórházügyi bizottsága. Létrehozását a kolozsvári Karolina-kórház megalapítása tette szükségessé. I. Ferenc negyedik feleségéről, Karolina Augusztáról nevezték el; nagyobb méretű országos kórháznak szánták. Ügyeivel a Gubernium előbb (1819. július 16-tól) külön üléseken (sessiones in objecto neoerectum Nosocomium Claudiopolitanum concernentibus celebratae) foglalkozott, majd külön bizottságot küldött ki az ügyek intézésére. Mind a külön sessiókon, mind a bizottság ülésein a gubernátor, illetve a Gubernium praesese elnökölt; az ülésen emellett általában egy-két guberniumi tanácsos, két titkár (egyikük mint referens; később csak a referens titkár jelent meg, aki egyben a kórház igazgatója is volt), a kolozsvári főbíró, a kolozsvári Cassa delegata megbízottja és a kolozsvári városi orvos, majd később a kórház főorvosa vett részt. Az első években a névsorban ott találjuk az országos számvevőt (exactor) is. A külön üléseken, majd a bizottság ülésein elsősorban a kórház fenntartásának ügyeit tárgyalták meg. A kezdeti időszakban ezek közé tartoztak a kórház részére rendezett gyűjtés ügyei, a kórház vezetői instructiojának kidolgozása. Állandó jellegű ügyek voltak a kórház számadásainak felülvizsgálata, a személyzeti ügyek, a gyógyszerellátás kérdései, a betegek kezeltetésével kapcsolatban felmerülő problémák. Különleges természetű ügyek voltak a kórház hitelügyei. (A kórház fenntartására pénzalap szolgált, s ebből hiteleket nyújtottak — elsősorban birtokos nemeseknek.) Ennek a bizottságnak csak ülés jegyzőkönyvei és az ülés jegyzőkönyveket pótló el őadóív-kötetei maradtak az állagban; ügyiratai a Gubernium Transylvanicum (in Politicis) ügyiratállagában találhatók. 1828—1829-ben működött a harmadik olyan szerv, amelynek anyaga maradt vissza az állagban. Ez különleges bizottság volt, amely a Marosvásárhelyen és környékén jelentkező kolerajárvány elleni védekezést volt hivatva ellátni. Elnöke Székely Mihály volt, a királyi tábla elnöke. A bizottság széles körű tevékenységet fejtett ki a járvány elfojtása érdekében. Rendszeres tájékoztatást követelt a város egyes fertályaiból a megbetegedettekről és occludáltakról, de még a nem kolerában megbetegedett személyekről is. Kimutatásokat terjesztettek fel hozzá a városba belépő idegen személyekről. A bizottság és a helyi hatóságok számos vizsgálatot folytattak a járvány kapcsán. Végül az anyagba került nagyobb számú jegyzőkönyv, feljegyzés, jegyzék; valamennyi a ragállyal kapcsolatos. A bizottság — korlátozott területi hatásköréhez és működése idejéhez képest — aránylag jelentős iratanyagot hagyott hátra; ez a szervnek feltehetően majdnem teljes irattermelése. Az időrendben következő hatóságnak, az országos egészségügyi főbizottságnak csak iktatókönyve maradt ebben az állagban. A bizottságot az 1831. július 2-i királyi resolutio alapján hozták létre; elnöke a Gubernii praeses, Jósika János