Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

mellett — megszüntette a Commissio in Publico-Ecclesiasticis iskola ügyi hatáskörét, és e feladatok ellátására a Gubernium alá rendelt vegyes bizottságot hozott létre „a három vallás tagjaibői". (A négy recepta religio közül az unitáriusoknak nem volt képviselőjük az új testületben.) A bizottság elnökéül a római katolikus püspököt jelölte ki; tagjaként római katolikus részről Teleki Károly országos kancellár (egyben az elnök helyettese), a Gubernium két tanácsosa és Mártonffi József, a későbbi püspök, ekkor a népiskolák inspectora szerepelt a rendeletben. A rescriptum a Guberniumra bízta: jelöljön ki a bizottság tagjaiul egy-egy református és evangélikus tanácsost is, s e két egyházat értesítse arról, hogy a királyi rendelkezés értelmében módjukban áll a bizottságba delegálni egy-egy személyt (valamelyik gimnáziumnak „de re litteraria bene meritus" igazgatóját). Az új szerv hatáskörét a rescriptum csak általánosságban jelölte meg: „ objecta Studiorum in Centro diriget." A közép- és főiskolák vezetői rendszeres jelentéssel tartoztak neki, ő a Guberniumon át tette meg jelentéseit az udvarnak, s terjesztette fel oda jegyzőkönyveit. A rescriptum a bizottság feladatául jelölte meg az új felsőoktatási rendszer (systhema studiorum) kidolgozását is. A bizottság vezetését — Teleki Károly (akkor a rendek elnöke) egyszeri elnökletétől eltekintve — 1782. december 13. óta maga Bruckenthal gubernátor vitte; összetételében is következtek be változások. 1785. október 17-től pedig Esterházy János tanácsos áll a bizottság ólén. A szerv tevékenysége az iskoláztatás egész területét felölelte. Megfordultak nála az iskolák engedélyezését kérő felterjesztések, új iskolák szervezése, részükre telek biztosítása, építkezési ügyek. Foglalkozott az iskolák felszerelésének ügyeivel is. A legkülönbözőbb személyzeti ügyeket is intézte: alkalmaztatási, illetmény-, fegyelmi ügyeket. Találunk az általa intézett ügyek közt az iskolák felszerelésére, tankönyvekkel való ellátottságra vonatkozókat is; az iskolai könyvtárakat tárgyalókat szintén. Különleges politikai vagy jogi jellegű ügyek is kerültek a bizottság elé: a protestánsok iskola ügyi sérelmei, a határőrök fiainak iskoláztatása. Az alsóbb iskolai szervek rendszeres jelentésekben tájékoztatták működésükről, s időről időre felküldtek hozzá számadásaikat is. A bizottság későbbi működésével — külön iratanyaga nem maradván fenn — nem foglalkozunk, csak azt említjük meg, hogy beolvadt az egyházügyi és alapítványi bizottságba. Ügyiratanyaga a címben jelzett időszakban is a Gubernium Transylvanicum (in Politicis) iratsorozatában foglal helyet. A bizottságnak csak ülésjegyzőkönyvei maradtak fenn. Ezeket részben az ülésjegyzőkönyvek szokásos módján vezették, részben pedig úgy, hogy minden egyes ügy tárgyalásának kivonatát előadóív-szerűen külön ívre jegyezték fel, s ezeket kötötték egybe. Mindkét esetben azonban az egyes ülésekről készült feljegyzések élén ott találjuk a résztvevők felsorolását. Az ülés jegyzőkönyvek egy része két példányban maradt fenn; az ilyen esetekben az egyes példányok vagy vezetésük módjában térnek el egymástól, vagy abban, hogy egyikük fogalmazvány, másikuk pedig tisztázat. Külön segédkönyv nem készült az ülés jegyzőkönyvekhez. így a kutatás a kötetek átforgatásával történhet. Ha a Gubernium Transylvanicum (in Politicis) ülésjegyzőkönyveiből, ügyiratanyagából vagy segédkönyveiből már támpontunk Van arra nézve, hogy mikor tárgyalt a bizottság egy keresett ügyet, ezzel is meg tudjuk könnyíteni a munkát. A kérőlapon az állag nevét és azt kell feltüntetni, hogy melyik időszak anyagára van szükség.